Az Egyesült Államok tartósan a világ legnagyobb olajfogyasztója, és az új számítások szerint már a kitermelésben is globális éllovasnak számított 2019-ben. Mindeközben a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező Venezuela továbbra is szenved attól, hogy nem képes gazdaságosan kitermelni a nyersanyagot.

Az olaj a globális energiapiac legfontosabb nyersanyaga. A világ teljes energiafogyasztásának egyharmada olajból származik, és a Föld országai 2019-ben napi 98,3 millió hordó olajat fogyasztottak, ami rekord magas szintnek számított. Ez egyébként napi 1 millió hordóval haladta meg a 2018-as szintet, és az egymást követő tizedik évben jelentett új csúcsot – írja a Mining.com elemzése.

Az elmúlt 35 évben a világ olajfogyasztása 39 millió hordóval bővült, ami évesítve 1,1 millió hordós növekedésnek felelt meg. A tavalyi növekedés egyébként éppen hogy elmaradt a hosszú távú átlagtól.

Globális szakadék

A legnagyobb olajfogyasztók listáját továbbra is az Egyesült Államok vezeti, de az elmúlt években Kína produkálta a legnagyobb fogyasztásnövekedést. Általánosságban viszont az látszik, hogy míg a fejlett gazdaságokban folyamatosan csökkent az olajfogyasztás, addig a fejlődő országokban lendületes növekedés tapasztalható. Egyetlen jelentős kivétel van: Németország. Miközben az OECD országokban az olajfogyasztás 0,6 százalékkal, Európában pedig 0,3 százalékkal csökkent, Németországban 0,9 százalékkal emelkedett.

A fejlődő országokban jelentősen nő az olajfogyasztásForrás: AFP/Rodger Bosch

A legnagyobb százalékos fogyasztásnövekedést Irán produkálta, 10 százalékkal, miközben az ország a világ 11. legnagyobb olajfelhasználója. Egyébként Irán az egyetlen olyan állam, ahol kétszámjegyű növekedést mértek.

Ezzel szemben a kétszámjegyű csökkenés már sokkal gyakoribb. Izland olajkereslete például 12,7 százalékkal, Venezueláé 11,6 százalékkal, míg Pakisztáné például 10,5 százalékkal zsugorodott.

Új számítás, új világelső

A BP legutóbbi olajpiaci elemzése azonban rámutatott, egyáltalán nem mindegy, pontosan milyen statisztikai számítások alapján mérjük az olajkitermelést. Korábban ugyanis a BP jelentései a földgáz-kondenzátumokat (NGL) is az olajpiaci kategóriába sorolta, azonban idén korrigálták a módszertant, és egyszerűsítették az olajpiaci képet – ami egyébként megfelel a Nemzetközi Energiaügynökség eljárásának.

Ez pedig az amerikai kitermelési számokra például igen jelentős hatással van. A korábbi elszámolás alapján 2018-ban az USA kibocsátása napi 15,3 millió hordó volt, míg az új módszertan szerint mindössze 11 millió hordó. Mindazonáltal az új olajkitermelési kategóriában az USA tavalyi kibocsátása világelső lett – először ebben az évszázadban.

Az USA olajfogyasztásban és kitermelésben is éllovasForrás: AFP/Cultura Creative/Cultura/Monty Rakusen

Ez azt jelenti, hogy az USA kitermelése tavaly napi 1,2 millió hordóval bővült, lenyomva ezzel a korábbi listavezető Oroszországot. A legnagyobb három szereplő (USA, Oroszország, Szaúd-Arábia) ezzel együtt a világ teljes olajkitermelésének 40,5 százalékát adják. Az OPEC országai összesen 38,2 százalékért felelnek.

Mindemellett az OPEC országaiban található a világ teljes ismert olajkészleteinek 70 százaléka. Az egyes országok közül továbbra is Venezuela rendelkezik a legnagyobb készlettel (304 millió hordó), míg a második Szaúd-Arábia (298 millió hordó).

Venezuela azonban hosszú évek óta igen sajátos helyzetben van, mivel az országban nem tudják gazdaságosan kitermelni a nyersanyagot, aminek köszönhetően már évtizedes távlatban csökken a kibocsátás. Az elmúlt 13 évből 11-ben zsugorodott a kibocsátás, és az elmúlt öt év során töretlen volt a csökkenés. A tavalyi év azonban mérföldkő volt, mert az újabb 39,5 százalékos kitermelés-csökkenés hatására az éves kitermelés napi 839 ezer hordóra csökkent, amivel először ment le a kibocsátás az 1 millió hordós határ alá.