Minden szinten zajlik a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása: az elkövetkező években valamennyi szak megújulhat, a cél a minőségi szemlélet további erősítése - hangsúlyozta Lánczi András, az egyetem rektora pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen.

Lánczi András utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, amely egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A megújulás minden téren zajlik - mutatott rá.

Kiemelte: az aggodalmak ellenére a Corvinus-ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami.Kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Fontos, hogy nemzetközi szinten minél vonzóbbá váljon az egyetem. A külföldi hallgatók mellett egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja a tanulmányait - jegyezte meg Lánczi András. Hozzáfűzte: azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra, már most is jelen vannak 5-10 százalékban, de arányukat szintén bővítenék.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektoraForrás: MTI/Földi Imre

A rektor rámutatott:

azt szeretnék hangsúlyozni, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit a külföldi intézményekben. A legjobb eredményt elérő középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is - fűzte hozzá. A minőségi szemléletből következik, hogy 20 százalékkal kevesebb hallgatót vettek fel idén. Ez egy tudatos választás, döntés volt az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor, hozzátéve: nem akartak engedni a ponthatárokból.

Megjegyezte: a nemzetközi adózás új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Visszatért a politikai gazdaságtan is, Közép-Európára összpontosítva - jelezte.

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Szabó Lajos György oktatási rektor-helyettes arról beszélt, hogy 2809 hallgatót vettek fel, 2116-an alap, 632-en mesterképzésben, 61-en osztatlan képzésben tanulnak majd. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát a kétszeresére növelték. A nemzetközi tanulmányok angol nyelvű alapképzésre 456 ponttal lehetett bekerülni.

A Budapesti Corvinus EgyetemForrás: MTI/Faludi Imre

A klasszikus közgazdászképzés már csak a Corvinuson indul, ami óriási felelősség is egyúttal. A magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan képzésre 410 ponttal, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésre 428 ponttal lehetett bekerülni. Az oktatási rektor-helyettes kitért arra, hogy megújul a közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható. Mindemellett ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, az a kérdés, ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke kérdésre elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az egyetem munkájában. A nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg. Azzal, hogy kevesebb hallgatót vettek fel, a diák-tanár arány is javulhat - tette hozzá.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 16-17 milliárd volt, az idei 21-22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.Kitért arra is: míg korábban az átlagos ösztöndíj 12 ezer forint volt, ez most 70 ezer forintra nőtt.
Szabados Levente, az egyetemi hallgatói önkormányzat vezetője végezetül arról beszélt: egy nem állami felsőoktatási intézményben a lehetőségek minden téren jobbak.