Ez az a hét pont, amely mentén a kormány a harmonikus növekedést tervezi

GYÖRGY László
Budapest, 2020. szeptember 10. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai program 2020. évi eredményeiről a minisztériumban 2020 szeptember 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
A kormány hét pontban foglalta össze, hogy mit gondol a harmonikus növekedésről-gyarapodásról, hogyan képzeli el a harmonikus Magyarországot 2030-ra; ezek a környezetet, az előrelépés lehetőségét, a munka tiszteletét, az utódokat, a szépkorúakat, a pénzügyi stabilitást és a technológiát érintik - ismertette György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 10. makrogazdasági konferenciáján.
Vágólapra másolva!

Kiemelte: olyan országot képzelnek el, amelyben minden magyar azt látja, hogy az épített környezet fejlődik, a természetes környezet pedig megőrzi szépségét és tisztaságát; ez az első a hét pontból.

- mondta az államtitkár. A naperőmű kapacitás exponenciálisan növekszik, Paks II. pedig ki fogja váltani a régi atomerőművet, ez lesz a "villamos energia mix" két fő összetevője - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az EU által megcélzott 2030-as szén-dioxid-csökkentési tervhez képest jól áll az ország, 32 százalékkal csökkentette a kibocsátást 2019-re, a tervek megvalósulásával elérhetővé válik az 55 százalékos cél is.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ami a hulladékgazdálkodást illeti, az a terv, hogy

2030-ra a háztartási hulladék 90 százaléka újrahasznosítva legyen, és az országot teljes egészében megtisztítsák az illegális szeméttől.

György László felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemi ökoszisztéma fejlesztésére 2600 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek köszönhetően ez lesz "az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemi fejlesztése Magyarországon". Arra kérte a JVSZ tagvállalatait, hogy találják meg a földrajzilag és szakterületileg hozzájuk legközelebb eső egyetemi centrumot, és annak kuratóriumával működjenek együtt a fejlesztésekben.

- ecsetelte az államtitkár.

A nyugati világ erre nem volt képes, az Egyesült Államokban például 40 év alatt ugyan a GDP megduplázódott, a reálbér-növekedés ugyanakkor mindössze 8 százalék volt - fejtette ki, utalva arra, hogy ezt sokan úgy értelmezik: a munka és a tudás becsülete odalett.

Annak a bizonyos "lépéshossznak" összhangban kell lennie a befektetett munkával, tudással és kockázatvállalási hajlandósággal - hívta fel a figyelmet György László a harmadik pontra. Arra is kitért, hogy 2010 után Magyarországon a nettó reálbérek gyorsabban növekedtek, mint a gazdaság, azaz jövedelem-újraelosztás történt. A kormány nem a gazdagoktól vett el és a szegényeknek adott, hanem a járadékvadászok kárára támogatta a munkát és a gyermeket vállalókat, azaz azokat, akik hozzájárulnak, hogy "fenntartható és harmonikus" legyen az ország.

Az utódokról való gondoskodást fontos elismerni, Magyarországon működik GDP-arányosan a legnagyobb ilyen támogatási rendszer a világon

- mutatott rá a negyedik pontra az államtitkár.

A kormány "a tömeges illegális migrációval szemben" azok támogatását választja, akik ebbe a kultúrába születtek bele - hangsúlyozta. Arra is kitért: ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne könnyítette volna meg a külföldi munkaerő foglalkoztatását azon vállalatok számára, amelyek kellően vonzóak tudnak lenni a nemzetközi munkaerőpiacon.

A harmonikus ország - az ötödik pontban - azt is jelenti, hogy el kell ismerni a végigdolgozott életet, a szépkorúakat be kell vonni a társadalomszervezésbe - folytatta az államtitkár.

György László előadásában kitért arra, hogy közpénzügyi szempontból stabil, kiszámítható környezet veszi körül a vállalatokat. Ha a kormány adósságot vállal, úgy fekteti be a pénzt, hogy az hasznot termeljen - emelte ki, példaként felhozva a tudományos parkokat, egyetemfejlesztéseket, szakképzési centrumokat, energetikai rendszereket és energiahatékonyságot.

- zárta előadását az államtitkár. Hozzátette, hogy maguk is "innováltak": összekötötték a NAV adatbázisát és a felnőttképzési szisztéma adatszolgáltató rendszertét, így mérhetővé tették egyes képzések hatékonyságát.