Kiderült, hol kerül a legtöbbe gazdagnak lenni

üdülőhajózás, mardi gras, hajó, luxus, nyaralás
Vágólapra másolva!
Az ázsiai térség országaiban a legdrágább gazdagnak lenni, derül ki egy friss jelentésből. A kutatás azt vizsgálta, globálisan hol kell a milliomosoknak a legmélyebben a pénztárcáikba nyúlniuk, ha luxuséletformát kívánnak fenntartani.
Vágólapra másolva!

Ázsiában a legdrágább luxuséletet élniük a gazdagoknak – írja a CNBC a Bank Julius Baer 2021-es felmérése alapján. A jelentés szerint a háttérben főként az áll, hogy a térség fizetőeszközei viszonylag stabilan vészelték át az elmúlt hónapok gazdasági nehézségeit, aminek köszönhetően tartósan magasan maradtak a luxuscikkek árai.

A legdrágább városok

A jelentés szerint egyébként a világ dollármilliomosai (a legalább 1 millió dollárnyi befektethető eszközzel rendelkező magánszemélyek) számára legdrágább városok közül ötből négy Ázsiában található.

A globális toplistát Sanghaj, Tokió, valamint Hongkong vezeti, de a top5-ös listára felkerült még Tajpej is.

Az élvonalba egyetlen nem ázsiai város került be, Monaco.

A top 10-es listára a fentiek mellett az alábbi városok kerültek fel (sorrendben): Zürich, Párizs, London, Szingapúr, New York.

Sanghaj a világ legdrágább városa a milliomosok számára Forrás: AFP/Wang Gang

Az élen változás volt a tavalyi évhez képest, ahogy Sanghaj első helyre ugrott, Hongkong pedig elvesztette az aranyérmét, és lecsúszott a harmadik helyre.

Az egyes régiók tekintetében Európa és a Közel-Kelet futott be a második helyre, elsősorban az euró és a svájci frank ereje miatt.

Az amerikai kontinens azonban igen olcsó lett a gazdagok számára, ahogy az amerikai és a kanadai dollár is jelentősen gyengült az elmúlt hónapokban.

Nagyot drágult a luxus

A kutatás alapját az képezte, hogy megnézték, hogyan változtak a világ nagyvárosaiban a kifejezetten luxuscikkeknek minősülő termékek és szolgáltatások árai. Az árak változásai mellett az is látszott, hogy a milliomosok fogyasztói szokásai is átalakultak 2020-ban, vagyis a leggazdagabbakat is érintették a koronavírus-járvány hatásai.

Sokak számára drágult a luxusélet 2020-ban Forrás: AFP/2019 Getty Images/Kevin Hagen

Az olyan tételek a kiadások között, mint a személyi edzők, az esküvőszervezés, a szépészeti beavatkozások (botox) vagy a zongoravásárlás háttérbe szorultak, viszont népszerűbbek lettek a kerékpárok, a futópadok, az egészségbiztosítási termékek vagy a technológiai cikkek (például laptopok, telefonok).

Amerikai dollárban számolva

a legnagyobb árcsökkenést a női cipők (mínusz 11,7 százalék), a szállodai lakosztályok (mínusz 9,3 százalék), valamint a borok (mínusz 5,3 százalék) szendvedték el.

A legnagyobb árnövekedést a karórák (6,6 százalék), a whiskyk (9,9 százalék), valamint a business class repülőjegyek (11,4 százalék) kapcsán lehetett kimutatni.

Ázsia marad az élen

A jelentés összeállítói szerint arra lehet számítani, hogy az ázsiai városok továbbra is kiemelkedően drágák lesznek a gazdagok számára. A legnagyobb változás pedig Indiában várható. Az országban található ugyanis az egyik leginkább megfizethető város (Mumbai), azonban minden jel szerint az indiai gazdasági növekedés meg fogja drágítani az életet a helyi gazdagok számára.

Mindeközben Kína tartósan maradhat az élen a luxuscikkek piacán, ráadásul a piaci részesedése is egyre bővül majd. 2025-re az ázsiai óriás adja majd a globális luxuspiac 47-49 százalékát, míg Amerika részesedése 16-18, Európáé pedig 12-14 százalék lehet.

A gazdagok többre értékelik az élményeket a fizikai árucikkeknél Forrás: shutterstock

A trendek szempontjából arra lehet még számítani, hogy két nagy változás határozza meg a következő időszakban a fogyasztói szokásokat.

Az egyik a fenntarthatóság és a tudatosság, a másik pedig az élmények szerepének növekedése a fizikai javakkal szemben.

Előbbi esetében olyanokra kell gondolni, mint az elektromos autók népszerűségének növekedése, az étkezési szokások megváltozása, vagy a fast fashion termékek visszautasítása. A jelentés szerint ezeket a trendeket elsősorban a fiatalabb nemzedékek, tehát az Y és a Z generációk (az 1980 után születettek) hajtják.