Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott - közölte kedden az MNB.

A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott a monetáris kondíciókon, akkor 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot azután, hogy júniusban szintén 15 bázisponttal csökkent a kamat, amely ezt megelőzően 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.

A monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának közleményében, amellyel a keddi kamatdöntést indokolták.

A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól - írták, jelezve, hogy amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

Bejelentették: az MNB készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze, a Növekedési kötvényprogram keretösszegét pedig 750 milliárd forintról 1150 milliárd forintra emelték, miközben a program egyes feltételeit is módosították.
Az MNB megerősítette, hogy kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását és a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését.

A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, de a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat - ismertette az MNB.

Tavaly május óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1100 milliárd forinttal nőtt - állapította meg a tanács. Az MNB mérlege a jelentős tavalyi bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű - tették hozzá.

A monetáris tanács közleményében megerősítette, hogy a jegybank a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Ezért a tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait.

A testület leszögezte: egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.

Az MNB szerint a gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5-6,0, 2022-ben 5,0-5,5 százalékkal nő. Idéntől csökken a járvány hatására tavaly 9 százalék körüli szintre ugró költségvetési deficit, az adósság finanszírozása pedig stabil marad, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak - állapította meg a grémium.

Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan továbbra is tartósan fennmaradnak - állapította meg az MNB.

A Növekedési kötvényprogram program kezdete óta eddig 46 vállalat 53 kötvénysorozatot bocsátott ki, mely során a vállalatok csaknem 900 milliárd forint értékű forrást vontak be - derül ki a közleményből.
A közleményben arról is beszámoltak, hogy az Nhp Hajrá! konstrukció keretében tavaly december végéig 21.500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás mintegy 1500 milliárd forinthoz jutott.