Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Komoly a nyugati országok riadalma amiatt, hogy a tálibok korábbi kaotikus, elnyomó és rosszul szervezett országirányítói tevékenysége ismét hasonló forgatókönyvet követ majd, mint amit uralmuk két évtizeddel ezelőtti megdöntésekor lehetett látni.
Habár az ország a világ egyik legszegényebbjei közé tartozik, ásványkincsekben gazdag, bőséges szén-, földgáz-, réz-, lítium-, arany-, vasérc-, bauxit-, kőolaj-, króm-, ólom-, cink-, urán-, ritkaföldfém- és drágakőkészletekkel rendelkezik.
Afganisztán azonban továbbra is az erőforrások temetője.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának belső jelentése szerint Afganisztán "a lítium Szaúd-Arábiája", vagyis az ország ugyanolyan kulcsfontosságú lehet az akkumulátorok globális fémellátása szempontjából, mint a közel-keleti ország a nyersolaj-piacon.
Az afgán bánya- és kőolajipari minisztérium 2019-es jelentése szerint az ország rézkészlete körülbelül 30 millió tonna. A minisztérium közölte azt is, hogy további 28,5 millió tonna réz van felfedezetlen lelőhelyeken. Ez összesen a jelenlegi árak mellett önmagában több százmilliárd dollárt érhet. Ugyanebben a jelentésben szerepel az is, hogy
az ország több mint 2,2 milliárd tonna acélgyártási nyersanyaggal, vasérccel rendelkezik,
ami a jelenlegi árakon több mint 350 milliárd dollárt érhet. Mindezeken kívül az ország 1,4 millió tonna ritkaföldfém ásványi anyaggal is rendelkezik, továbbá 1,6 milliárd hordó nyersolajjal, 16 ezer milliárd köbláb földgázzal és további 500 millió hordó földgáz-folyadékkal is.
A drágakövek vonatkozásában Afganisztánban főleg a lapis lazuli (drágakőféle, melynek a lazúrkő a fő összetevője), rubin és smaragd található meg nagy számban.
Szakértők szerint az afganisztáni ásványkincsek kiaknázása a zord és távoli terepen nehéz lesz a biztonsági helyzet, az ásványkincsek globális piacokra való szállításához szükséges infrastruktúra hiánya, és a burjánzó korrupció miatt.
Afganisztán "bőséges ásványkincsekkel rendelkezik, de ezek sikeres kiaknázásához korszerű műszaki adatokra és információkra van szükség" - áll az Amerikai Földtani Intézet (USGS) 2011-es jelentésében is. Egy 2016-os jelentésében az USGS megjegyezte, hogy az ásványkincsek jelentősen hozzájárulhatnának az ország gazdasági növekedéséhez, ha hatékonyan hasznosítanák ezeket.
Afganisztán azonban számos tényező, például a biztonsági helyzet romlása, a politikai bizonytalanság és az elégtelen infrastruktúra miatt még messze van attól, hogy képes legyen fenntarthatóan fejleszteni a bányászati ágazatát"
- áll a jelentésben.
A jelenlegi helyzetben egy dolog tekinthető biztosnak: a tálibok egymaguk továbbra sem lesznek képesek kiaknázni az ország hatalmas ásványkincseinek potenciálját. S itt léphetnek a képbe a nagyobb, erősebb, sőt, szerencsés esetben szomszédos országok. Egy korábbi elgondolás szerint Kína konstruktív szerepet játszhatna Afganisztánban, mivel az országnak szüksége van külföldi befektetésekre, és az ázsiai óriás rendelkezik a pénzügyi és technikai erőforrásokkal ahhoz, hogy ilyen támogatást nyújtson. Egy ilyen együttműködést azonban mindig is annak összefüggésében gondolna Peking megvalósíthatónak, ha Afganisztánnak olyan kormánya van, amely tiszteletben tartja a képviseleti kormányzás, az emberi jogok és a jogállamiság alapelveit. A tálibok hatalomra való visszatérésével nem ez a helyzet alakult ki.
Kína befolyása egyébként szinte fojtogató a ritkaföldfémek piacán, ami vélhetően tovább erősödne akkor, ha ez a hatalom egymaga aknázhatná ki Afganisztán ritkaföldfém-készleteit.
Ugyanakkor a tálibok, akiknek korlátozott erőforrások állnak rendelkezésükre, talán szívesen használnák ki az elektromos járművek globális piaci térnyerését, aminek nyersanyagellátását Afganisztán tartalékaival is lehetne támogatni. De Pekinget persze nem csak a lítium érdekelheti.
2007-ben a Metallurgical Corp. of China Ltd. (MCC) és a Jiangxi Copper konzorciuma 30 évre bérbe vette az ország legnagyobb rézprojektjét, a Mes Aynakot, amely az MCC becslései szerint 11,8 millió tonna rézérckészletet jelent, ami a jelenlegi londoni fémtőzsdén több mint 100 milliárd dollárt érhet. A projekt azonban a Financial Post értesülései szerint megrekedt, és végül 2015-ben törölték, mivel azt "nem átlátható eljárással" ítélték oda.
Kína mellett persze Oroszország is közelről figyeli a fejleményeket.
Oroszország már több évtizeddel ezelőtt szemet vetett Afganisztán egyes erőforrásaira,
de a most megbukott afgán Gáni-kormány alatt előrelépés nem történt a lehetséges orosz szerepvállalásban. Az oroszok voltak egyébként az elsők, akik az 1970-es években, amikor megszállták az országot, felméréseket végeztek ezekről a bányákról, illetve az ország többi nyersanyagtartalékáról.
De a tálibok rossz kormányzati teljesítménye is arra utal, hogy az ország erőforrásai még jó ideig a földbe lesznek temetve.
Habár a tálibok képesek kisebb szénbányákat üzemeltetni, nehezen tudnak azonban olyan erőforrásokat kiaknázni, amelyek igen kifinomult szakértelmet és technológiát igényelnek.
Ugyanakkor orosz hírügynökségi jelentések szerint Oroszország kabuli nagykövete, Dmitrij Zsirnov azt mondta, hogy a tálibok nyitottak arra, hogy Oroszország részt vegyen Afganisztán természeti erőforrásainak hasznosításában. Így bár egyelőre korai lenne kijelenteni, melyik hatalom hogyan profitálhat majd az afgán ásványkincsekből, az biztos, értékük miatt mind Kínának, mind Oroszországnak érdekében állhat a hasznosításukba való bekapcsolódás.
