Hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért Európában

földgáz, gázvezeték, gáz, gázcső illusztráció, 2021.11.22.
High pressure pipeline for gas transporting by The stainless steel
Vágólapra másolva!
Az elmúlt másfél évben robbanásszerűen emelkedtek az energiapiaci árak az Európai Unióban. Hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért, ami komoly válsághelyzetbe hozta a kontinenst - írja a Világgazdaság.
Vágólapra másolva!

Az energiaárak emelkedésének mértéke rémisztő méreteket öltött, amely nemzetközi szinten is kihat az inflációra, az egyes európai nemzetgazdaságok teljesítményére, azok gazdasági növekedésre is.

Az elmúlt évek folyamatai arra mutatnak rá, hogy a kontinens ezeket a kilengéseket, válságokat nem tudja elhárítani.

Míg az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok jellemzően hamar túllendülnek a válság egyes hullámain, addig az Európai Unió rendre súlyos veszteséget szenved el úgy, hogy eközben a világgazdasági részesedése, ereje folyamatosan csökken. Ez a folyamat a 2008-as gazdasági válsággal kezdődött, ezt követte a migrációs válság, majd a koronavírus-válság, amelynek gazdasági hatásai újra a padlóra küldték a nemzetközi gazdaságot.

A járvány megbontotta a globális gazdaság megszokott rendjét, az ellátási láncok megsérültek. Az Unió gazdasága 2020-ban 5,9 százalékkal csökkent.

A sérülékeny gazdaság az energiaárak meglódulásában öltött testet. Azaz tavaly a tavasz végére épphogy túltette magát az EU a járványhelyzet okozta válságon, azonnal egy kibontakozó energiaválsággal kellett szembenéznie, amit csak tetézett a februárban kirobbant háború. Ezt világosan láthatjuk az áram és a gáz világpiaci árának emelkedésén is, háborús inflációs helyzet alakult ki.

Az orosz-ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal növekedett a gáz ára Forrás: shutterstock.com

Az áramot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 60,4 euró volt, július 6-ra 515,4 százalékkal magasabb (megawattóránként 371,9 euró) árszint alakult ki.

Az adatok azt is világosan szemléltetik, hogy ezt a brutális drágulást az orosz-ukrán konfliktus csak tetézte, hiszen az áram ára 2022 februárjához képest is 128,3 százalékkal növekedett. A gáz esetében a holland tőzsdei árakat vizsgálva szintén ugrásszerű emelkedést tapasztalhattunk. A 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 21,6 euró volt, mára 650,3 százalékkal magasabb (megawattóránként 162,3 euró) árszint alakult ki.

A háború hatása a gáz esetében is hasonló volt, mint azt az áramnál tapasztalhattuk. Az orosz-ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal növekedett a gáz ára.

Az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal, míg a gáz ára ugyanebben az idősávban 650 százalékkal emelkedett.

Ettől az elképesztő drágulástól védi meg a magyar családokat a Kormány a rezsicsökkentés fenntartásával.

Az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal emelkedett Európában Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

A rezsicsökkentés fenntartásához pedig az igazságos közteherviselés jegyében, az extraprofitadó befizetésével hozzájárulnak a válságban jelentős extraprofitot elérő szektorok is.

Az áram és a gáz világpiaci árának növekedéséből is látható, hogy a jelenlegi inflációs környezet döntő mértékben, körülbelül 80 százalékban külföldi eredetű. A háború fűtötte energiaár-robbanás – amellett, hogy drasztikusan növeli az inflációt – óriási mértékű bizonytalanságot okoz, ami a forint árfolyamára is egyértelműen és jelentősen negatív hatást gyakorol.