Folytatódik a harc Grönland kincseiért

Tasermiut landscape, Greenland

Az ausztrál Greenland Minerals bányacég nem adja fel a harcot Grönland kormánya ellen. A grönlandi vezetés ugyanis határozatban korlátozná a bányászati tevékenységet, szembemenve ezzel a korábban kiadott engedélyekkel.

Az ausztrál Greenland Minerals bányavállalat azt közölte, hogy harcolni fog a grönlandi kormány azon határozattervezete ellen, amely elutasítja a társaság Kvanefjeld ritkaföldfém-projektjének bányászati engedélyét. A tervezet alapja egy novemberben elfogadott országos uránkitermelési- és feltárási tilalom – írja a Mining.com.

A Kvanefjeld bányaprojekt, amely a maga nemében az egyik legnagyobb a világon, 2020-ban kapott előzetes engedélyt.

Bár a projekt a ritkaföldfémekre összpontosít, melléktermékként uránt is termelne.

A vállalat egyébként uránból és más melléktermékekből származó bevételekre épít, hogy csökkentse a ritkaföldfémek magas kitermelési költségeit.

Egyre nagyobb harc folyik Grönland értékes nyersanyagaiért shutterstock

A Greenland Minerals pedig sokáig jó úton haladt, hogy megszerezze a grönlandi kormány végső jóváhagyását a projekthez. 2021-ben azonban előrehozott választást tartottak a Dániához tartozó autonóm területen, és új kormánykoalíció került hatalomra.

Az ausztrál bányacég idén márciusban indított jogi eljárást Grönland és Dánia kormánya ellen a tavaly elfogadott jogszabályok miatt.

Ezek lényege, hogy korlátozzák az urán százalékos arányát a teljes ritkaföldfém-oxid bányászatban.

A cég azzal érvelt, hogy a tilalom akadályozza a kulcsfontosságú fémek feltárását és kitermelését, melyekre a világnak szüksége van a zöld gazdasági modellre való áttéréshez és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.

Bár a grönlandi kormány a határozattervezetről szóló társadalmi konzultáció után hozza csak meg a végső döntését, a Greenland Minerals felmentést vár a tilalom alól. A cég projektjéhez legközelebb eső Narsaq városának lakói már aggodalmukat fejezték ki a bányászat és az esetleges radioaktív por hatásait illetően.

Miként arról az Origo is részletesen beszámolt,

Grönlandon egyre nagyobb az érdeklődés az értékes nyersanyagok iránt – részben a sarkvidéki jég olvadása miatt.

Az autonóm terület gazdasága elsősorban a halászatra és a dán kormánytól kapott támogatásra épül, de a közelmúltban a bányacégek is egyre nagyobb számban jelentek meg ott.

Különösen az elektromos autók gyártásához és a zöld energia előállításához szükséges fémek jelentenek nagy vonzerőt – például a titán, a platina vagy a ritkaföldfémek.