A pakisztáni hadsereg további kétezer embert menekített ki az árvíz sújtotta területekről – közölték pénteken a helyi hatóságok.
A klímaváltozás okozta heves monszunesőzés és a június óta tartó áradások miatt már legalább 1208 ember vesztette életét, köztük több száz gyermek a katasztrófavédelem által kiadott jelentés szerint.
A dél-ázsiai ország területének mintegy harmada került víz alá, a legsúlyosabban érintett területeken, például Szindh tartományban több településen is 3,35 méteres a vízállás.
A hadsereg pénteken közölte, hogy eddig összesen 50 ezer embert kellett evakuálni a természeti katasztrófa miatt. Az utóbbi 24 órában 1991 bajba jutott embert helyeztek biztonságba, és csaknem 163 tonna segélyszállítmányt juttattak el az érintett területekre.
A nap folyamán Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből is érkeznek humanitárius segélyt szállító repülőjáratok – közölte a pakisztáni külügyminisztérium.
Pakisztánban több mint harminc éve nem esett annyi eső, mint idén, és az előrejelzések szerint szeptemberben még több csapadék és áradás várható.
Az ENSZ szerint az országnak 160 millió dolláros segélyre lenne szüksége.
Mindeközben a gyapot piaci árai soha nem látott magasságokba emelkedtek Pakisztánban, ahogy a hatalmas esőzések és az árvizek óriási pusztításokat okoztak az ország mezőgazdaságában. Számos üzem ugyanis kénytelen volt leállni, aminek hatására drasztikusan visszaesett az ország gyapotkínálata.
Ahogy pedig a gyapot ára történelmi csúcsokra emelkedik, a hazai kínálat pedig szűkül,
az ország textiliparának úgy kell egyre nagyobb mértékben külföldről importálnia.
Ez pedig súlyos problémát jelenthet, mivel a pakisztáni gazdaság egyik központi ágazata a textilipar.
Mutatjuk a képeket a pusztító árvízről!
A pakisztáni gyapotszektor iparági adatai szerint a gyapotbálák jelenlegi beérkezési mennyisége 7,4 millió tonna, melyek 47 százaléka az árvíz által károsított Szindh tartományához tartozik.
A gyapottermesztés szempontjából legfontosabbnak számító Pandzsáb tartományt is súlyosan érintették az áradások.
Szindh régiójában a gyapot 40 kilogrammonkénti (1 maund) árfolyama 19.500 és 22.000 rúpia között mozog, de a drágulás több más régióban is megfigyelhető.
A helyzet nemzetgazdasági súlyát mutatja, hogy egy 2020-as kutatás szerint
a pamuttermékek voltak Pakisztán legfőbb exportcikkei, miközben ezek feleltek a devizabevételek 55 százalékáért.
A globális textilipar számára további nehézséget jelent, hogy a világ öt legnagyobb pamuttermelő országa India, Kína, az Egyesült Államok, Brazília és Pakisztán egyaránt problémákba ütköztek az elmúlt időszakban. Pakisztán egyébként a globális pamutkínálat 6 százalékát adja.
A pakisztáni áradások tehát áttételesen a globális textiliparra is hatással lehetnek.
A textilipari termékek pakisztáni exportja ugyanis a 2021/2022-es pénzügyi évben 19,33 milliárd dollár volt, 25,53 milliárddal több, mint a megelőző pénzügyi évben
– közölte még júliusban az ország Statisztikai Hivatala.
A hét eleji becslések szerint az áradások és az esőzések több mint 33 millió embert érintettek Pakisztánban, ami az ország lakosságának több mint 15 százaléka. Miközben pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dolláros segítséget ajánlott fel, a becslések szerint a károk mértéke már meghaladja a 10 milliárd dollárt.