Egy ügyfél cselekvőképességét kizárólag törvény, vagy bírói ítélet korlátozhatja, jellemzően az életkor vagy egészségi állapot miatt kerülhet erre sor.
Életkoruk alapján ide tartoznak a 18. év alatti fiatalok, a Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis a gyermek 14. életévéig cselekvőképtelen, ezután 18. életéve betöltéséig pedig korlátozottan cselekvőképes. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozatai semmisek; nevében a törvényes képviselője, szülő vagy a gyámhivatal által kirendelt gyám jár el.
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tehet jognyilatkozatot, ám ennek érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
Egészségi állapotuk miatt ide tartoznak a bíróság által cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett személyek. Akkor helyeznek valakit gondnokság alá, ha az ő ügyei intézéséhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik, illetve tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
Az előbbi esetben cselekvőképességet kizáró, utóbbinál cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre kerül sor. Minderről – az egyéni körülményeket, a családi és társadalmi kapcsolatokat is figyelembe véve – a bíróság dönt, és a gyámhatóság jelöl ki gondnokot, aki ezután a törvényes képviseletet ellátja.
Cselekvőképességet korlátozó gondokság alá helyezés esetén a bíróság határozza meg, hogy a milyen ügyekben szükséges a gondnokság alá vont jognyilatkozata érvényességéhez a gondnok hozzájárulása.
A gondnokoltakról az Országos Bírósági Hivatal vezet nyilvántartást, ahonnan kérelemre, jellemzően díjfizetés ellenében és a jogi érdek igazolása mellett igényelhető adat.
Lényeges különbség a cselekvőképességet kizáró és korlátozó gondnokság között, hogy a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el, míg a részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely esetében a bíróság nem korlátozta a cselekvőképességét.
A törvényben előírt esetekben a jognyilatkozatok érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás is szükséges. Ilyen, ha a jognyilatkozat a kiskorú vagy gondnokolt személy nem tehermentes ingatlanszerzésre, ingatlana megterhelésére; gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezésre; vagy a gondnokot kirendelő határozatban vagy kiskorú esetében, ha annak összege meghaladja a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott összeghatárt (ez utóbbi a szociális vetítési alap, ami jelenleg 28 500 Ft, összegének negyvenötszöröse).
Van azonban olyan jognyilatkozat, ami gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében semmis a törvényes képviselő olyan jognyilatkozata, amellyel az érintett vagyona terhére ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
Milyen banki ügyletekben lehet érintett a kiskorú, illetve a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett személy? Ilyen lehet a bankszámlanyitás, ami remek lehetőséget biztosít arra, hogy egy kiskorú megtanulhassa a pénzügyek felelős kezelését.
Arra nincs előírás, hogy hány éves kortól lehet bankszámát nyitni.
Létezik olyan számlacsomag, ami a már gyermek születését követően megköthető, de a legtöbb ajánlat a 14-18 év közötti korosztály számára szól.
A kiskorú gyermeknek 14 éves kora előtt a törvényes képviselő nyithatja meg a bankszámlát, míg 14-18 éves kor között közösen járhatnak el. Változó, hogy a bankszámlához milyen szolgáltatások tartoznak, de készpénzfelvétel, bankkártya, internetbank, mobilalkalmazás általában elérhető, az utóbbiakat általában a kiskorú 14 éves korig csak korlátozottan, lekérdezésre tudja használni. Érdemes összehasonlítani a bankok kínálatát nem csak a költségeket, hanem a számlacsomaggal elérhető szolgáltatásokat illetően is.
A gondnokoltak részére például nyugdíjuk fogadására és közüzemi díjszámláik kiegyenlítésére korlátozott rendeltetésű bankszámla nyitható. Speciális számla a gyámhatóság határozata alapján a kiskorú vagy a gondnokolt részére megnyitott gyámhatósági számla, illetve takarékbetétkönyv is nyitható.
Ezeket a gyámhatóság határozatában megjelölt törvényes képviselő nyithatja meg és felettük kizárólag ő is rendelkezhet a gyámhatósági határozatban foglaltaknak megfelelően. A gyámhivatal bizonyos esetekben elrendelheti a gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezést, melyből kifizetésre a gyámhatóság határozata alapján kerülhet sor.
Lakás-előtakarékossági szerződésben is érintett lehet a kiskorú, illetve a gondnokolt. Ha a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett nem cselekvőképes a kiutaláskor (kiskorú, illetve cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett), akkor törvényes képviselőjük a gyámhatóság jóváhagyása esetén rendelkezhet a megtakarítással, ha annak összege meghaladja a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, a fentiekben már említett összeghatárt.
A hiteligénylés alapfeltételei között is szerepel a cselekvőképesség és a 18. évet meghaladó életkor. Kölcsönügylet szereplője csak kivételes esetben lehet kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy. A kölcsönszerződést érvényesen törvényes képviselőjük hozzájárulása és gyámhivatali jóváhagyás nélkül nem köthetnek. A kiskorú vagy gondnokolt nem tehermentes ingatlanszerzéséhez (például hitelből vásárlás), a kiskorú ingatlanának megterheléséhez minden esetben szükséges a gyámhatóság jóváhagyása.
A szerző a Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja.