Továbbra is magas a magyarországi ingatlanfejlesztések értéke

A Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben

Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom, gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac, kelet-közép-európai régióban még a magyar piac zuhant legkevésbé. A hazai 43 %-os visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – összegezte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján. Az ingatlanbefektetésekkel ellentétben a Magyarországra érkező beruházások újabb rekordot döntenek, az FDI már most meghaladja a 8 milliárd eurót a tavalyi 6,2 milliárd után, elsősorban az akkumulátorgyár-beruházásoknak köszönhetően. Az alpiacok közül az irodapiacon lassulást, a lakóingatlanok piacán visszaesést hozott az idei év, elsősorban a magas kamatkörnyezet, az infláció és a recessziós félelmek miatt. Az ipari ingatlanok piacán és a hotelszegmensben azonban bővülés tapasztalható, és várhatóan jövőre erősödik a lendület, köszönhetően a lassan olvadó kamatoknak, a gazdasági növekedés és a hitelezés újbóli beindulásának.

Felrázza a CSOK Plusz a lakáspiacot

A lakóingatlanoknál a CSOK Plusz a gyermekvállaló fiataloknak ad nagyon jó lehetőséget, ők minden bizonnyal meg fognak jelenni lakásvásárlóként 2024 első negyedévében a piacon. Noha ez egy szűk réteg, a pár ezer vevő kereslete a nagyon alacsony intenzitású piacon már érzékelhető elmozdulást hozhat. Az igazi forgalmat a hitelkamatok jelentősebb csökkenése és újabb kamattámogatott hitelkonstrukció hozhatja meg, és jó jel, hogy a csökkenő trend megindult, az építőipari árak konszolidálódtak, és a belső kereslet újból erősödik. A 8,5 %-os THM-plafon mellett már vannak 7,5-8 %-os kamatszintek is, de a kereslet 6 % alatti kamatoknál indulhat meg jelentősebben – mondta. Azt is megjegyezte Takács Ernő, hogy a hitelezésen túl a GDP is hatással van a lakáspiacra, elemzői prognózisok 2024-re 2–4 % közötti emelkedést jósolnak, ami várhatóan élénkülő lakáspiacot mutat, az első fél évben kisebb, a második fél évben nagyobb mértékben, így 2024-ben jöhet el a lakáspiaci fordulat, amihez az alacsony munkanélküliségi és a stabilan magas foglalkoztatottsági ráta erős alapot ad. Az ingatlanfejlesztők készen állnak, gyorsan tudnak majd reagálni egy újra élénkülő keresletre – mondta az IFK elnöke.

Jövőbe mutató várakozás

Takács Ernő az Origónak kiemelte: "azt látni kell, hogy a 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat. 2024-re már várunk egy izmosabb gazdasági növekedést, aminek több lába van, az alacsonyabb infláció, magasabb reálbér, magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén" – hangsúlyozta. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve, nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak - tette hozzá.

A Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben Forrás: IFK / Palkó György

A 150 éves Budapesten a Liget projekt Európa legjelentősebb városfejlesztése

Az IFK elnöke elmondta azt is, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület a XI. Ingatlanfejlesztés Napján, az Ingatlanfejlesztés Anno sorozatának idei kötetével a „Budapest városrendezési szabályzatai" című kiadványával köszönti a 150 éves Budapestet. Takács Ernő hozzátette, hogy fővárosunk létrejöttének 150. évfordulója alkalmából az ingatlanfejlesztők értékelik Európa legnagyobb kulturális városfejlesztését, a Liget Budapest Projektet, valamint a mágnesberuházás hatására az annak környezetében megvalósult ingatlan- és városfejlesztési szemszögből kiemelkedő beruházásokat.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az idén 150 éves főváros egyik legrangosabb fejlesztéséről azt mondta, hogy a Városliget megújítása mára Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésévé nőtte ki magát, és a beruházásnak köszönhetően a környező utcákon is fellendültek az ingatlanfejlesztések.

Azt gondolom, akkor gazdálkodunk jól a közpénzzel, ha az releváns mértékű magántőke-befektetést is képes mozgósítani"

– jelentette ki Gyorgyevics Benedek.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója Forrás: Mohai Balázs

„Korábban a városlakók által nagy ívben elkerült rozsdaövezetben ma prémium lakások épülnek, amelyek számára egészen biztosan plusz vonzóerőt jelentett az OMRRK területén átadott 13 ezer m²-es közpark is. A történelmi Városligetet körülölelő VI., VII., és XIV. kerületi ingatlanhirdetésekben rendre megjelenik hívószóként a Városliget közelsége, ráadásul a budapesti átlaghoz képest errefelé jócskán emelkedett a lakóingatlanok értéke. Az Andrássy út körzetében épült a legtöbb hotel az elmúlt időszakban, nem beszélve a környéken tapasztalt irodafejlesztési boomról. Mindez az élhető város koncepciónak köszönhető, ami a kezdetektől áthatotta a projektet" – sorolta, megjegyezve, hogy a Liget vonzáskörzetében rengeteg olyan folyamatban lévő vagy már megvalósult beruházás van, amelyen tetten érhető a Liget Budapest Projekt mágnes hatása. Gyorgyevics Benedek szerint az élet többszörösen visszaigazolta azt, hogy a Liget projekt koncepciója helyes volt. A megvalósult, illetve megújult kulturális intézmények egy helyszínen, nagy sűrűségben páratlan szinergiákat hoztak létre, melyek egyszerűen nem reprodukálhatóak barnamezős területeken.

Felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre

A Liget projektet egyfajta benchmarknak nevezte a vezérigazgató: „

A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre.

A hosszú távú cél pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre és hosszabb időt eltöltetni itt, sőt, akár újra és újra vissza is térni" - mondta.

Gyorgyevics Benedek a feladatok között említette az Új Nemzeti Galéria megvalósítását. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos része a projektnek a lebontott Petőfi Csarnok helyére tervezett, a Pritzker-díjas SANAA tervei alapján épülő Új Nemzeti Galéria. A nagy művészeti múzeumok óriási tömeget képesek elérni. Kutatások bizonyítják, hogy a technológiai, természettudományi és a művészeti tematikájú múzeumok vonzzák a legtöbb látogatót a világban" - mondta.

Az IGPark Kecskeméten Forrás: IKF

XI. Ingatlanfejlesztés Napja - XI. Hallgatói Ötletpályázat

Takács Ernő, az IFK elnöke beszámolt arról is, hogy az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából kihirdetik a XI. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. A pályázat célja felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására. A Revitalizáció-értékteremtés címmel meghirdetett kiíráson az idén két témában pályázhattak a tanulók: 1. Goldmann György tér – méltó új épület a Műegyetemnek, interdiszciplináris kapcsolatok, 2. Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya életre keltése.

A győztes csapat tagjai 800 ezer forint pénzjutalomban részesülnek és kiutazhatnak 2024-ben a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett 500 ezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett 300 ezer forint pénzjutalmat kap.

A kezdeményezés elmúlt 11 évét értékelve Takács Ernő kiemelte: a pályaművek évről évre emelkedő száma és magas minősége bizonyítja a fiatalok alkotókészségét, tehetségét, kitartását, azaz értékteremtését, ami az ingatlanfejlesztés egyik legerősebb jellemzője. A jövő fejlesztőinek egyre több kihívásra kell megoldást találniuk, köztük környezetvédelmi, társadalmi elvárásokra, a fenntarthatóságra, a zéró kibocsátásra, vagy a mesterséges intelligencia felhasználására, a beadott pályaművek pedig jól tükrözik a fejlesztők új generációjának felkészültségét és kreativitását.