Brutálisan emelkedő szállítási költségek, 15-20 nappal hosszabb tengeri utazási idő a Jóreménység-fokánál kerülve, késve érkező áruk, elszabaduló konténerárak, és a hajózási vállalatok mögül kihátráló (vagy fedezetet csak méregdrágán, "háborús felárral" kínáló) biztosítótársaságok: ezek a körülmények jellemzik most az Ázsiából Európába tartó tengeri áruszállítás világát.
A válság következményeit egyre inkább érzi Európa.
Ahogy az Origo összeállításában bemutatta, nagy cégek, autógyárak termelése állhat le hosszabb-rövidebb ideig, mint a Volvóé, a Tesla Berlin melletti gyára, vagy éppen a magyar Suzukié. A Tesco, Ikea és más vállalatok vezetői pedig arra figyelmeztetnek, hogy a vásárlók hamarosan áruhiánnyal, illetve emelkedő árakkal találkozhatnak a boltokban.
A tengeri áruszállításra további csapást jelent az Európa egyes északi térségeit sújtó szélsőséges téli időjárás, emiatt a már csúszással érkező hajók csak jelentős késedelemmel tudnak kikötni és áruikat lerakodni.
A legnagyobb szállítmányozási vállalatok vezetői arra készülnek, hogy a helyzet legalább hónapokig nem fog javulni. Ráadásul további aggodalomra ad okot, hogy a Vörös-tengerre, illetve az Ádeni-öbölbe visszatérhetnek a Jemennel átellenes partokról portyára induló tengeri banditák, és ezzel a rettegett szomáliai kalózkodás is újraéledő veszélyforrásként jelenhet meg a konfliktusban.
A Nemzetközi Tengerészeti iroda (angol rövidítéssel: IMB) szakosított osztályként minden évben kiadja jelentését az előző év tengeri kalózkodásáról. A 2023-as fő mutatószám rosszabb, mint a 2022-es. 2022 egyébként pusztán a számok alapján az egyik legkevésbé intenzív év volt a tengeri kalózkodásban.
Az IMB szerint 2023-ban világszerte 120 kalóztámadást jelentettek, míg korábban 2022-re némileg kevesebbet, 115-öt. Tavaly nőtt a túszul ejtett illetve elrabolt legénységi tagok száma is. 2022-ben 41 tengerészt ejtettek túszul fegyveres tengeri rablók, 2023-ban 73-at. Az elraboltak száma 2 főről 14-re ugrott.
Továbbá a jelentés szerint
2017 óta 2023 volt az első olyan év, amelyben szomáliai támadók eltérítettek egy kereskedelmi teherhajót.
Ez december 14-én történt: a kalózok egy ömlesztettáru-szállítót fogtak el. Ez pedig a gCaptain cikke szerint azt mutatja, hogy nem szabad leírni a szomáliai kalózkodás jelentette fenyegetést.
A decemberi akció részeként a kalózok eltérítettek két úgynevezett dhow hajót is – ennek a típusnak a hajói szigorúan fából készülő, emelt hátsó fedélzetű vitorlások, melyeket a térségben, a Vörös-tengertől az Indiai-óceánig használnak.
Mivel pedig a dhow hajók megszokottak ezeken a vizeken, ezért a kalózok számára ideálisak lehetnek álcaként támadási szándékuk leplezéséhez
– hívják fel a figyelmet a szakértők.
Mindez azért is nyugtalanító, mert mint az Origo megírta, az elmúlt években úgy tűnt, hogy sikerült visszaszorítani a szomáliai kalózkodás jelenségét. A tengeri kalózkodás "hagyományos" ázsiai színterei mellett Afrikában a hatalmas Guineai-öbölben vált egyre intenzívebbé a kalózok tevékenysége, és nőtt meg a hajók elleni támadások száma. Ezzel statisztikai értelemben a Guineai-öböl lett a világ legveszélyesebb tengerterülete, de úgy tűnik, újra figyelni kell a szomáliai partokat is.
A szomáliai kalózkodás legerősebb éve 2011 volt. Abban az évben
212 általuk elkövetett támadást regisztráltak, melyek a Világbank becslése szerint 18 milliárd dollár (mostani árfolyamon több mint 6.000 milliárd forint) kárt okoztak a világgazdaságnak.
Bár aggasztó és eltekinteni semmiképp nem lehet attól, de ehhez képest nem tűnik soknak a tavalyi egyetlen sikeres támadás kereskedelmi hajó ellen.
Ám a hajózási híroldalak beszámolói szerint a szomáliai partokról induló kalózok ténylegesen ennél aktívabbak, noha nem minden akciójuk jelenik meg a nemzetközi összefoglaló jelentésekben.
A szomáliai kormány nemrég nemzetközi segítséget kért az újra erősödni látszó szomáliai kalózkodás visszaszorítására, melynek jelét a dhow-k eltérítésében látja.
Elemzők szerint biztos, hogy a partok menti bűnözők könnyen kihasználhatják a húszik jelentette fenyegetés helyzetét a Vörös-tenger előszobájának tekintett Ádeni-öbölben áthaladó hajók elleni támadáshoz. Az IMB és a biztonsági szakértők azt mondják:
ideje leporolni a korábban érvényben lévő biztonsági ajánlásokat már akkor is,
ha kereskedelmi hajóikat a Vörös-tengerre a húszik akciói miatt nem irányítják a társaságok, de az Ádeni-öblöt viszont érintik a Jóreménység-foka irányába tartva.