Eladna OMV-pap�rjaib�l az osztr�k kabinet

2007.10.25. 9:07

Az OMV-ben megl�v� osztr�k �llami r�szesed�s cs�kkent�s�re is hajland� lenne Ausztria p�nz�gyminisztere, ha ez kellene a Mol megszerz�s�hez - id�zte Wilhelm Molterernek a Die Presse c�m� b�csi lapnak adott nyilatkozat�t a Vil�ggazdas�g. Az osztr�k kabinetnek 31,5 sz�zal�kos r�szesed�se van az OMV-ben.

Az OMV a k�zelm�ltban jelentett be, hogy 32 ezer forintos �rat fizetne a Mol-r�szv�nyek�rt, ha az elt�rli az alapszab�ly�ban szerepl� 10 sz�zal�kos szavazati korl�toz�st, �s ha siker�l semleges�teni a t�rsas�g �s az ahhoz k�zeli magyar c�gek 40 sz�zal�kos tulajdonh�nyad�t. A magyar f�l azzal az indokkal utas�totta el az OMV aj�nlat�t, hogy az a magyar c�g �jb�li �llamos�t�s�t jelenten�, mivel az osztr�k t�rsas�gban nagyobb tulajdonh�nyada van az osztr�k �llamnak. Ezt a helyzetet v�ltoztatn� meg jelent�sen a p�nz�gyminiszter �ltal felvetett l�p�s, �m mindezt bizonytalann� teszi, hogy Alfred Gusenbauer kancell�r kor�bban t�bbsz�r is elutas�totta a privatiz�ci� folytat�s�t.

Az, hogy Ausztria korm�ny�nak k�l�nb�z� tiszts�gvisel�i egym�snak ellentmond�an nyilatkoznak, egy�rtelm�en az OMV �llami ir�ny�t�s�t bizony�tja - reag�lt Somlyai D�ra, a Mol kommunik�ci�s igazgat�ja a bejelent�sre. A magyar v�llalat privatiz�ci�j�n�l pontosan az�rt volt szerencs�s p�nz�gyi befektet�kb�l �ll�, sz�rt tulajdonosi szerkezetet kialak�tani, hogy az ilyen "politikai �tkeres�s" ne befoly�solja a c�g hat�kony m�k�d�s�t - tette hozz�. A Mol egy�bk�nt kor�bban �ppen az�rt szak�totta meg egy�ttm�k�d�si t�rgyal�sait m�sik r�gi�s versenyt�rs�val, a lengyel PKN Orlennel, mert a lengyel �llam nem volt hajland� eladni az olajipari c�gben megl�v� r�szesed�s�t.

Magyarorsz�g ez �v tavasz�n m�dos�totta a privatiz�ci�s t�rv�ny azon passzus�t, amely 31 v�llalat eset�ben szavazatels�bbs�gi jogot garant�lt az �llami k�zben l�v� r�szv�nyeknek. Charlie McCreevy bels� piaci biztos szak�rt�i jelenleg is vizsg�lj�k, hogy a v�ltoztat�ssal t�nyleg megsz�nt-e a jogs�rt� helyzet. A lex Mol elfogad�sa azonban �j helyzetet teremtett a privatiz�ci�s t�rv�ny m�dos�t�s�nak �rt�kel�s�ben - mondta�el a Vil�ggazdas�gnak�Oliver Drewes, McCreevy sz�viv�je. A bizotts�g ugyanis els�k�nt a lex Molt vizsg�lja majd, az aranyr�szv�nyek megsz�ntet�s�nek mik�ntj�r�l pedig ennek a t�rv�nynek a f�ny�ben mond �t�letet. Ha teh�t a lex Molt Br�sszel az uni�s t�rv�nyekkel �sszeegyeztethetetlennek �t�li, akkor az aranyr�szv�nyek �gye is az Eur�pai B�r�s�gon k�thet ki. "A k�l�nleges jogok egyre vesz�lyeztetettebb, kihal�f�lben l�v� fajt�v� v�ltak" - fogalmazott Drewes.

Br�sszel kor�bban nemcsak a mag�nc�gekben fenntartott speci�lis �llami jogokat n�zte rossz szemmel, hanem �ltal�ban is ki�llt az "egy r�szv�ny, egy szavazat" elv�nek �rv�nyes�l�se mellett a r�szv�nyt�rsas�gok ir�ny�t�s�nak ter�let�n. McCreevy azonban a k�zelm�ltban bejelentette, hogy m�gsem k�sz�l uni�s t�rv�nyjavaslat az �gyben. McCreevy szerint sz�ks�ges a v�llalati d�nt�shozatal egyszer�s�t�se, de az ezt c�lz� v�ltoztat�sok kezdem�nyez�se a r�szv�nyesek dolga.

Az Eur�pai Uni� bizotts�ga nem engedheti meg, hogy Magyarorsz�g az id�re j�tsszon - jelentette ki az osztr�k gazdas�gi miniszter az OMV-Mol �ggyel kapcsolatban. A n�pp�rti (�VP) Martin Bartenstein a Die Presse osztr�k lap cs�t�rt�ki sz�m�ban nyilatkozva tipikusan olyan, alkalomhoz szabott t�rv�nynek nevezte a Lex Mol-t, amelynek az a c�lja, hogy korl�tozza a szabad t�ke�raml�st.

"A t�rv�nyt kell� id�ben vizsg�lat al� kell vonni" - v�lekedett, hozz�t�ve: szerinte nem felt�tlen�l jelent id�nyeres�get, ha a magyarok arra sz�m�tanak, hogy a Lex Mol dolg�ban majd az Eur�pai B�r�s�g mondja ki a v�gs� sz�t.

A legjobb megold�st az OMV �s a Mol k�z�tti bar�ts�gos megegyez�sben l�tta a miniszter. "Egy �rtelmes partneri kapcsolat meg�r egy m�sodik nekifut�st" - hangoztatta. Rem�ny�t fejezte ki, hogy a Mol-vezet�s visszat�r a t�rgyal�asztalhoz.

A Volkswagen-t�rv�ny �gy�ben sz�letett eur�pai b�r�s�gi d�nt�st �rt�kelve Bartenstein nem z�rta ki azt a lehet�s�get, hogy meg kell vizsg�lni, �s sz�ks�g eset�n meg kell v�ltoztatni az osztr�k Verbund �ramszolg�ltat� sz�vets�g m�k�d�s�t szab�lyoz� alkotm�nyt�rv�nyt, ugyanis az az alapt�ke �t sz�zal�k�ban korl�tozza a mag�nr�szv�nyesek szavazati jog�t, �s csak az �llami (illetve r�szben �llami) r�sztulajdonosoknak biztos�t nagyobb belesz�l�si jogot.

Az ugyancsak n�pp�rti Wilhelm Molterer alkancell�r, p�nz�gyminiszter a B�csi K�zgazdas�gi Egyetemen az OMV-Mol vit�r�l besz�lve azt mondta, el tudja k�pzelni, hogy ha az OMV r�sz�r�l tervezett f�zi� sz�ks�gess� teszi, akkor az osztr�k g�z- �s olajipari konszerben fenn�ll� 31,5 sz�zal�kos �llami r�szesed�st cs�kkentik.

�ltal�noss�gban is a privatiz�ci� mellett �rvelt, hangoztatva, "min�l kisebb az �llami befoly�s, az ann�l jobb a v�llalkoz�soknak". Szerinte a Rail-Cargo tehersz�ll�t� v�llalatot fokozatosan be kellene vezetni a t�zsd�re, �s folytatni kellene a posta privatiz�l�s�t is legal�bb addig, m�g az �llami tulajdonr�sz �tven sz�zal�k al� nem s�llyed. Az ut�bbir�l a korm�nykoal�ci�s partner szoci�ldemokrata p�rt (SP�) azonban hallani sem akar.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK