A nemzetközi bankvilág bojkottal fenyegeti a közép- és a kelet-európai pénzintézeteket

Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban kidolgozott új banktörvények a jövőben a legszigorúbb szankciókkal sújtják azokat a pénzintézeteket, amelyek nem tesznek eleget a nemzetközi pénzmosás lehetőségeit drasztikusan csökkenteni kívánó intézkedéscsomagnak. A fejlett országok hatóságai szerint a nemzetközi terrorszervezetek finanszírozását segítő pénzmosásra kitűnő terep Közép- és Kelet-Európa. Egy OECD-lista Oroszország és Ukrajna mellett Magyarországot említi a legnagyobb "pénzmosodák" között.

A rendkívüli gyorsasággal összeállított, az új és kötelező nemzetközi adatszolgáltatási és áttekinthetőségi normákat szigorúan szabályozó európai és amerikai banktörvények alapvető célja, hogy felszámolja terrorizmus pénzügyi hátterét.

Kelet- és Közép-Európa a törvénykezés kitüntetett célterületének számít, mivel becslések szerint a régió meghatározó szerepet játszik a nemzetközi pénzmosási gyakorlatban: az ebben a térségben kifehérített piszkos pénz nagyságát szakértők évi 500 és 1000 milliárd dollár közé becsülik.

Amennyiben a pénzintézetek nem tesznek eleget maradéktalanul az új rendelkezéseknek, amelyek - a banktitkot természetesen nem sértő - teljes transzparenciát, azaz átláthatóságot és számviteli szigorlatot jelentenek, úgy a nyugat-európai és amerikai partnercégek az érintett bankokkal azonnal megszüntetnek minden partnerkapcsolatot, ami természetesen azonnal ellehetetleníti működésüket. Mivel az Egyesült Államok a világ legnagyobb és legforgalmasabb pénzpiaca, az amerikai intézményekkel szükségképp kapcsolatban álló bankok kénytelenek lesznek alávetni magukat a törvényeknek: ha nem teszik, kiszorulnak a pénzpiacról, s azonnal a nemzetközi felügyelet látókörébe kerülnek.

Az eddigi szabályozás szerint az úgynevezett partnerbanki kapcsolattok lehetővé teszik a pénzintézetek számára, hogy olyan országokban, illetve városokban nyissanak ügyfeleiknek számlát, ahol saját fiókkal nem rendelkeznek. Felmérések szerint az amerikai bankokban összesen 35 milliárd dollárra rúg az így kihelyezett betétállomány. Többek között ez a rendszer tette lehetővé az 1999-ben kipattant orosz pénzmosási botrányt: a Bank of New York csaknem 7 milliárd dollár gyanús eredetű orosz pénzt mosott tisztára, majdnem 720 milliós profitot termelve a "jóhiszeműen" lebonyolított ügyleteken.

Az új kerettörvények a jövőben nem teszik lehetővé, hogy a hitelintézetek a banki automatizmusra hivatkozva szemet hunyhassanak a hasonló tranzakciók fölött, ugyanakkor kötelezi a könyvelőket és a jogászokat, hogy azonnal jelentsék a pénzmosásra utaló gyanús jeleket.

Az új törvényeket nyomatékosítja az a hivatalosan nem kötelező, ám a bankok számára igencsak melegen ajánlott szabályegyüttes, amelyet október elején tett közzé a bázeli nemzetközi bankfelügyeleti bizottság. Az ajánlás pontos szabályokat fogalmaz meg, amelyek szerint a bankoknak" alaposabban meg kell ismerniük" ügyfeleiket, az irányelveket pedig az informális, 11 nemzetközi nagybankot tömörítő Wolfsberg csoport ajánlása tette belső szakmai normává.

Ezeket a normákat tehát érdemes komolyan venni, különösen Kelet-Közép-Európában, amely előkelő helyen szerepel az OECD-n belül működő, pénzmosás elleni pénzügyi akciócsoport, az FATFML feketelistáján. A listán azokat az országokat és térségeket rangsorolják, amelyek "nem mutatnak kellő együttműködési készséget" a pénzmosás felszámolására, továbbá nem tesznek eleget a vonatkozó nemzetközi szabályoknak. A lista élén három ország áll: Oroszország, Ukrajna és Magyarország, mint olyan országok, ahol a törvényi szabályozás hiányossága miatt a banki ügyfelek gyakorlatilag teljes névtelenséget élvezhetnek, illetve harmadik személy felhatalmazásával szinte korlátlanul végezhetnek banki tranzakciókat.

A Wall Street Journal Europe a régió pénzmosási gyakorlatát ismerve legalábbis érdekesnek nevezi azt a tényt, hogy a térségből mindeddig egyetlen olyan hivatalos bejelentés sem érkezett a nemzetközi szervezetekhez, amely a legcsekélyebb kapcsolatot is sejtetné a régió bankjai és az igen kiterjed iszlám terrorszervezetek között, jóllehet állítólag minden országban elvégezték azt az összevetést, amely a térség minden kereskedelmi bankjának ügyféllistáját hasonlította össze az amerikai nyomozó hivataloktól minden országba eljuttatott, gyanúsítottként megjelölhető személyek listájával.

Harkányi Attila

(Magyar Hírlap)