A napokban döntenek a sztrádapótdíj nagyságáról

A napokban várható döntés arról, hogy a jövőben mekkora pótdíjat fizessenek azok az autósok, akik matrica nélkül használják az autópályákat. Januártól ugyanis a sztrádabérlet nélkül utazóknak -ha fennakadnak az ellenőrzésen - a jelenlegi néhány ezer forintos szabálysértési bírság helyett a helyszínen meg kell majd vásárolniuk a sztrádamatricát, s a "tettenérés" és a büntetés kiegyenlítése között eltelt napokkal arányos pótdíjat kell majd fizetniük. A büntetési tételek nagysága ma még nem ismert, a közlekedési tárca koncepciója szerint azonban a büntetésnek "elrettentő nagyságúnak" kell majd lennie.

A Népszava úgy tudja: a pótdíj bevezetésével kapcsolatos javaslatot elkészítő minisztérium az Ausztriában alkalmazott büntetési rendszert ültetné át a hazai viszonyokra. Ott az adott járműkategóriában legmagasabb tarifa - az éves matrica - árának a tízszeresét kell megfizetnie a bliccelésen ért autósnak. Ez a hazai sztrádadíjak mellett - a személyautók esetében - mintegy 245 ezer forintos büntetést jelentene. A szaktárca azonban - a Népszava értesülései szerint - túlzottnak találná az ilyen nagy összegű büntetések kiszabását, ezért idehaza csak az éves tarifa 4-5-szörösét kitevő pótdíj bevezetését javasolja. Ám ennél is kevesebbet - az éves díj körülbelül kétszeresét - kell majd fizetnie a tetten ért járművezetőknek, ha a büntetőtarifát is hajlandó a helyszínen kiegyenlíteni.

A szakértők szerint az új büntetési forma alkalmazása azért vált szükségessé, mert az állami tulajdonú autópályákon januártól gyakorlatilag megszűnik a folyamatos forgalomellenőrzés. Az állami kezelésben lévő, "díjasított" autópályákon - az M1-esen és az M3-ason - ugyanis már megkezdődött a fizetőkapuk bontása. Így a nyílt pályákról hamarosan eltűnnek a matrica meglétének az ellenőrzésére szolgáló építmények. Az ellenőrző kapuk helyébe lépő új, kamerás sztrádafigyelő rendszer kiépítése viszont - elsősorban finanszírozási okokból - nem fejeződik be az év végéig. (Az elkövetkezendő hónapokban csak néhány figyelőpontot - például az M3-ason Hatvannál és Gödöllőnél, az M1-esen pedig Győr közelében - hoznak létre.) Az elektronikus ellenőrzőrendszer kialakítására csupán 320 millió forintot különített el kormányzat, holott a kamerahálózat telepítésének a költségei elérnék a hárommilliárd forintot.

Amiatt, hogy a jövő év elejétől a kapuk már nem lesznek a helyükön, a figyelőhálózat pedig még nem működik majd, a szakértők becslései szerint akár évi 2-3 milliárd forint bevételkiesése is keletkezhet az állami pályákat üzemeltető társaságnak, mivel megtörténhet, hogy az ellenőrzés hiánya miatt a sztrádahasználók jelentős hányada nem vásárol bérletet. (Az állami autópályacégnek évente 9-10 milliárd forint bevétele származik a matricák eladásából. Idén az állami sztrádavállalatnak csaknem 110 ezer éves, mintegy 200 ezer havi és több mint 2,5 millió heti matricát sikerült eladnia.)

A Népszava értesülései szerint a pályahasználati díjat nem fizetők minél hatékonyabb kiszűrése céljából a jövő év elején 10-20 mobil ellenőrző csoportot is felállítanak. A csoportok a pályákon cirkálva és a parkolókban ellenőrzik majd az autósokat. A "csapatok" munkájában a rendőrség munkatársai, illetve az autópályákat üzemeltető állami sztrádatársaság ellenőrei vesznek majd részt, hogy a mobil csoportok megállíthassák és igazoltathassák a bliccelőket s ezzel egy időben mozgópénztárt működtetve sztrádamatricát is eladhassanak a "feledékeny" úthasználóknak.

(Népszava)