Tartaná a konvergenciát a PM

A 2009-es költségvetési terv első, ezúttal még részletes tételek nélküli dokumentumában a Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ragaszkodik a konvergenciaprogram sarokszámaihoz.

Az államháztartási hiány tekintetében a kormány a GDP 3,2 százalékával kalkulál a 2009-es évre. Az államadósság GDP-hez mért aránya (még) nem szerepel a dokumentumban. Ennek oka, hogy a 2009-re kalkulált GDP-növekedési adat szintén nem szerepel. A konvergenciaprogramban az államadósság 64,4 százalékos GDP aránya a kitűzött cél.

A portfolio.hu internetes oldalon a GDP-növekedés éves ütemét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,0 és 3,9 százalék közé várja ha a magyar raformfolyamat megakad, a reformok folytatása (adó- és munkaerőpiaci átalakulás) esetén a szervezet 4,0 és 4,9 százalék közé várja a GDP növekedési ütemét. Mindkét adat a leggyengébb a régióban. 2007-ben a növekedés üteme honlapon közzétett adat szerint 1,3 százalék volt.

A PM technikai kalkulációjában a 2009-es évre 245 forint/eurós árfolyam mellett 8,1 százalékos jegybanki alapkamat szerepel. Ennek 2012-ig kellene 4,4 százalékra csökkennie, azaz konvergálnia a jelenlegi 4,25 százalékos EKB kamatszinthez. Ez a kamatszint a konvergenciaprogramban szereplő 6,1 százalékos hosszú lejáratú hozamszintnél lényegesen magasabb. Természetesen a két adat nem ugyanaz, hiszen az egyik a jegybanki alapkamat technikai kalkulációja - amelyet elvileg a kormány az MNB függetlensége miatt nem befolyásol - a másik pedig a konvergenciaprogramban szereplő hozamszint terve.

A jegybanki alapkamat és az állapapírok hozama között azonban szoros kapcsolat van, hiszen a jegybanki alapkamat az infláció elleni küzdelem egyik eszköze. Ha pedig az infláció és a kamatláb között jelentős az eltérés (azaz túl nagy, vagy túl kicsi a reálkamatláb), az arbitrázsra ad lehetőséget. Mivel a jegybank az inflációt az alapkamattal (is) igyekszik megregulázni, az állampapírok hozamának többé-kevésbé igazodnia kell a jegybanki alapkamathoz (ha az állam szeretné adósságállományát kordában tartani). Jelenleg a 3 hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama 8,56 százalék, míg a jegybanki alapkamat 8,5 százalék.

Erős marad az inflációs nyomás

A minisztérium az eltérés okaként a világgazdaságban kialakult magas nyersanyagárak által hazánkra gyakorolt infláció nyomást nevezi meg az eltérés okának. A PM 2009-re 8,1 százalékos jegybanki alapkamattal számol (azaz nem kalkulál jeletős kamatcsökkenéssel), ami azt mutatja, hogy a jegybank valószínűleg változatlanul nagy inflációs nyomásnak lesz kitéve, és azzal küzdeni is fog.

A konvergenciaprogramban az elvárt hozamszintet a kormány 251 forint/eurós átlagos árfolyam mellett határozta meg, míg a PM mostani dokumentumában 245,5 forint/eurós árfolyammal számol. Ennek oka valószínűleg a forintba vetett nemzetközi befektetői bizalom miatt elkönyvelt tartós forinterősödés lehet. Ennek hátterében a konzekvens jegybanki politika és a forintpiacon kötött technikai opciók átrendeződése áll.