A gyenge font sem győzi meg a briteket az euróról

Változatlanul hallani sem akarnak az euróról a britek, annak ellenére, hogy pénzük, a font sterling mélységi árfolyamrekordokat döntöget a közös európai valutával szemben, alaposan megdrágítva az utazásokat és a kontinensen lakó több százezernyi brit életét. A BBC újévi országos felméréséből kiderül, hogy a brit választók 71 százaléka elutasítja a font feladását és az euró meghonosítását; a támogatók tábora alig 23 százalékos.

Ovassa el itt a válság híreit!

Az elutasítók közül mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a font meredek árfolyamveszteségei miatt a korábbinál inkább hajlana az euró elfogadására egy esetleges népszavazáson, de az eurót elvetők 69 százalékát a font gyengülése sem érdekli. A brit valuta - jó ideje tartó folyamatos és meredek esés után - a hét elején a lélektani határnak tekintett egy euró közelébe, egyben mélységi rekordra süllyedt a londoni bankközi kereskedésben, a minden eddiginél súlyosabb brit recessziós előrejelzések és a további agresszív jegybanki kamatcsökkentési várakozások hatására.

Pénteken, az újév első kereskedési napján valamelyest visszaerősödött ugyan a font - az euró egysége 0,9603 fontra gyengült a hétfői, 0,98 körüli font/eurós történelmi mélypontról, vagyis a font a hét eleji, 1,02 euró alatti szintről valamivel 1,04 fölé emelkedett vissza -, így is azonban 30 százalékkal jár az egy évvel ezelőtti árfolyamszint alatt. Az euró az 1999-es indulás napján 0,71 fontot ért; átlagárfolyama azóta 0,67 font volt.

Számos kiskereskedelmi pénzváltó helyen már jó ideje egy eurónál kevesebbet adnak a brit valuta egységéért, és most már a nagybani bankközi piacon is látótávolságba került az árfolyamparitás átlépése, amire az euró éppen tíz éves történetében még nem volt példa. A font egy euró alá süllyedését nagy londoni elemző házak egyértelműen jósolják 2009-re. A Centre for Economics and Business Research (CEBR), az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző cég újévi prognózisában is az áll, hogy a font a nagybani piacon az árfolyamparitás alá gyengül az idén, miután a Bank of England - a brit jegybank - a súlyosan recessziós brit gazdasági környezetben az euróövezeti jegybanknál (EKB) nagyobb ütemben és mélyebbre csökkenti alapkamatát. A CEBR elemzői azzal számolnak, hogy az irányadó brit jegybanki kamat még a nyár előtt fél százalékra, soha nem látott mélységbe süllyed.

A Bank of England novemberben, a piacot alaposan meglepve egy menetben 1,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre - ez volt a legnagyobb egyszeri brit monetáris enyhítés 1844 óta -, és decemberben újabb 1,00 százalékponttal csökkentette alapkamatát, a jelenlegi 2,00 százalékra. Az idén fél százalékra csökkenő brit jegybanki kamatot más nagy londoni házak is jósolják.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - által Londonban kiadott, 2009-re szóló legújabb átfogó világgazdasági prognózisban is az áll, hogy a Bank of England már 2009 elején 0,5 százalékig viszi le irányadó kamatát.

Az 1694-ben létrehozott Bank of England eddigi történetében még nem volt példa 2,00 százaléknál alacsonyabb kamatra.

A CEBR 2,9, az EIU 2,5 százalékos - egyaránt évtizedek óta nem látott súlyosságú - brit GDP-visszaesést jósol az idei évre. A különböző előrejelzések abban megegyeznek, hogy a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül valószínűleg Nagy-Britannia éli át a legmélyebb recessziót az idén, elsősorban a hatalmasra duzzadt - az amerikainál is nagyobb - ingatlanpiaci buborék hirtelen kipukkadása és a hitelkiáramlás ezt követő, szinte teljes elapadása miatt.