Megdobja az árakat a szemétlerakást megelégelő állam

2012.02.05. 19:09

Körülbelül hatezer forintot kell fizetniük az idei évtől a hulladékot elszállító cégeknek minden egyes tonna olyan szemétért, amely vegyesen kerül a lerakókba. A kormányzat ezzel is a szelektív hulladékgyűjtést akarja ösztönözni, ám az intézkedésnek az a kockázata, hogy még több lesz az illegálisan lerakott szemét.

A háztartásokban keletkező szemét 70-75 százaléka válogatatlanul, vegyes hulladékként végzi a lerakókban a Hulladék Szövetség (Humusz) nevű ökoszervezet adata szerint. Erre az óriási szemétmennyiségre vezetett be 2012-től tonnánként 20 eurós, mintegy 6000 forintos lerakási díjat a kormány. A változtatás célja, hogy a hulladékgyűjtésben részt vevő összes szereplőt a szemét szétválogatására ösztönözze, beleértve a szemétgyűjtésre és -szállításra szerződött közszolgáltató cégeket is.

"Az új díjat a cégek át fogják hárítani a lakosságra, így jelentősen többe fog kerülni mindenkinek a szemétszállítás" - mondta az [origo]-nak Graczka Sylvia, a Humusz elnöke. Az Európai Unióban ott alkalmaznak alacsony lerakási díjat, ahol alig válogatják szét a hulladékot, és eleve elterjedt az illegális lerakás: a skála egyik oldalán Bulgária áll tonnánként 3 eurós, míg a másik oldalán Svédország 155 eurós lerakási díjjal.

Évek óta téma, legyen-e egyáltalán lerakási díj

A díj bevezetéséről közel egy évtizede gondolkodik a hulladéküggyel foglalkozó államapparátus, de mindig elvetették arra hivatkozva, hogy a pluszköltségek miatt olyannyira megnövekedne az illegális lerakás, hogy az eltakarítás költsége messze meghaladná a bevételt - mondta lapunknak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetvédelmi államtitkárságának terveire rálátó, neve elhallgatását kérő hulladékgazdálkodási szakértő.

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás
Törvénytelenül lerakott szeméthalmot jegyzőkönyvez a Hulladékkommandó Civil Szervezet Százhalombatta külterületén

"Még a jelenlegi rendszerben is folyamatos és rendszeres az illegális lerakás, amelynek a mértéke csak nőni fog a díj bevezetése miatt. Ezt csak az egész ország területére kiterjedő, rendkívül nagy létszámú ellenőrző apparátussal lehetne megelőzni, amire már jelenleg sincs se pénz, se paripa, miközben folyamatosan csökkentik a létszámot" - mondta.

A díj miatt majdnem kétszeresére nő a szemétlerakás költsége, állítja egy környezetvédelmi háttérintézményben dolgozó szakember, aki szintén névtelenül kívánt beszélni a készülő új hulladékgazdálkodási szabályozásról. Emiatt valószínűleg tovább nő azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek nem fizetnek a közszolgáltatónak a dráguló szemétszállításért - mondta. Szerinte a zavaros jogszabályok is gondot okoznak, mert nem teljesen világos, hogy mi számít illegális hulladéklerakásnak, és mi hulladéklerakónak.

Hasznos-e a hulladékkezelés központosítása?

A hulladékgazdálkodás irányítását állami kezelésbe vette a korábbi koordináló cégek helyett a 2011 őszén megalakult Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). Ennek nyomán egyetlen kormányszerv köt megállapodásokat a helyi hulladékkezelést végző vállalkozásokkal. Az OHÜ idén 2,5 milliárd forintot szán annak támogatására, hogy a lakossági szemétből minél nagyobb arányban hasznosuljon újra a papír, a fém, a műanyag és a zöld hulladék.

A környezetvédelmi államtitkárság úgy számol, hogy az idén 85 milliárd forint folyik be a termékek környezetterhelésére kivetett termékdíjból. Ez a díj egy kilónyi üvegre - egy üres, szabványos borospalack 55 dkg - 17 forint, de például egy mobiltelefon után már 500 forint, mert a feleslegessé vált készülék elektronikai hulladékká válik. Ebből a közel százmilliárdos tervezett bevételből kapott 2,5 milliárdot az OHÜ a szelektív hulladékgyűjtésre a központi költségvetésben.

A támogatással az a cél, hogy a közszolgáltatást vállaló cégek olyan területeken is hajlandók legyenek a szelektív gyűjtésre, ahonnan korábban válogatatlanul vitték a lerakóba a szemetet. Az OHÜ ügyvezetője, Vámosi Oszkár példájával: ne csak abba az öt iskolába menjenek el a papírért, ahol már korábban is sikeresek voltak, hanem a zsákfalvak iskoláiból is vigyék el az újrahasznosítható hulladékot.

Forrás: MTI/Czika László
Több tonna gumiabroncs Sorkifaludon (Vas megye)

"Hogy a pénz mennyire lesz elég, az a cégek teljesítményétől függ. Ha egy vállalkozás több hulladékot gyűjt be a szerződésben vállaltnál, akkor van keret a jutalmazására. Az OHÜ úgy működik, mint egy elszámolóház: arra vigyáz, hogy a túlteljesítők pluszpénzét az alulteljesítők elmaradásaiból finanszírozza, sőt arra is van keretünk, ha minden partner 5 százalékkal felülteljesít" - mondta Vámosi Oszkár. Az OHÜ ügyvezetője arra számít, hogy az idén nagyobb arányban hasznosul újra a lakossági hulladék, mert a cégek jellemzően tíz-húsz-harminc százalékkal több szelektálást vállaltak 2011-hez képest.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség január 19-én írt alá megállapodást öt közszolgáltatóval Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Nyíregyházáról és Pécsről a lakossági szelektív hulladékgyűjtésről. Az ügynökség szerint összesen százhúsz közszolgáltató cég jelezte együttműködési szándékát, velük hamarosan megkötik a megállapodásokat. Vámosi szerint az aláírással folyamatos marad a lakossági szelektív gyűjtés, viszont kikerültek a rendszerből a begyűjtést korábban koordináló cégek.

"Nekünk az államosítás és a túlzott centralizálás miatt vannak súlyos kifogásaink" - mondta a változtatásokról Graczka Sylvia. "Az új hulladékgazdálkodási törvény antidemokratikus módon alig hagyott választási lehetőségeket a hulladékpiac szereplőinek. Amíg korábban a hulladékkezelésben érdekelt ipari lobbi túlsúlya volt a jellemző, most a másik oldalra lendült ki nagyon az inga. Valahol van logika a centralizálásban, mert a hulladékpiac is szétcsúszott, de azt jól tudjuk, hogy az állami apparátus mindig drágább, mint a piaci, és ennek az ára az állampolgárokon fog lecsapódni" - tette hozzá.

Szerinte a csomagolóanyag- és a kereskedelmi lobbi erejét mutatja, hogy a termékdíjból korábban csak 18 milliárdot sikerült beszedni, noha a kormány is elismeri, hogy potenciálisan 85 milliárdos tételről van szó. Mégis az új tervek szerint ennek a bevételnek a kisebbik részét fordítaná a kormányzat zöld célokra, a többi az állami költségvetés közös kalapjába kerül - mondta.

Forrás: MTI/Vajda János
Illegális hulladéklerakó hely Miskolctapolcán

Az sem egyértelmű, hogy melyik hulladéktípus okoz több gondot, mondja egy környezetvédelmi háttérintézményben dolgozó szakember, aki szintén csak nevének elhallgatásával beszélt a készülő új hulladékgazdálkodási szabályozásról. Az építési hulladék, a sitt elszállíttatása például sokkal nagyobb problémát okoz, mint a veszélyes hulladéknak számító lejárt gyógyszereké, akkumulátoroké, elemeké, mert utóbbiakat szabályosan és térítésmentesen le lehet adni a gyűjtőpontokon, hulladékudvarokban. A sitt jogszerű elszállítása viszont szinte mindenütt az országban drága, ezért marad az erdő széle, ahol senki se látja - mondta.

Az építkezések után maradó, szaknyelven inert hulladéknak nevezett törmelék ugyan nem veszélyezteti a felszíni vagy a felszín alatti vizeket, azonban pont azzal csúfítja a tájat, hogy nem bomlik le biológiai úton, nem megy át jelentős fizikai, kémiai átalakuláson sem.

"A nagy kérdés az, hogy mi számít valójában veszélyesnek: csak a különleges kezelést igénylő, maró, lúgos, rákkeltő hatású, hivatalos hulladékjegyzéken is veszélyes hulladékként szereplő anyagok? Szerintem nem kell veszélyesebb hulladék a kevert háztartási szemétnél, amelyben minden van a bomló konyhai hulladéktól a dezodoros robbanó flakonokon keresztül a pelenkáig" - mondta a környezetvédelmi szakember.

Mi legyen a megmaradó szeméttel?

A környezetvédelmi háttérintézményben dolgozó szakértő szerint világos ugyan, hogy a cél a hulladéklerakás csökkentése, de a rendelkezésekből nem világos, akarja-e az ország a szemétégetés fejlesztését. "Én sem szeretem az égetőket, de tény, hogy ez az egyik legpraktikusabb és Nyugat-Európában gyakran alkalmazott megoldás. 2001-től már kötelező lerakás előtt kezelni a hulladékot. Most uniós támogatásból ki is épülnek ezek az üzemek, ahol lerostálják a kevert háztartási hulladékot. Kiemelik belőle a fémet, majd az égethető papírt és a műanyagot, és akkor bizony ezzel a hulladékkal valamit kezdeni kell. Csak emlékezni kellene: ugyanezt a hulladékfajtát fújta a szél a magyar rónán 2006-ban, amikor a német égetők nem bírták kapacitással" - mondta.

Graczka Sylvia azt mondta: érdemes óvatosan bánni az égetéssel, mert a kéményekből hosszú távon rákkeltő anyagok kerülhetnek ki. Szerinte a jó megoldás az, ha az állam azt támogatja, hogy eleve kevesebb szemét keletkezzen (erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat).

Munkahelyeket teremthet a jó hulladékgazdálkodás
A nem hatékony hulladékfeldolgozás drága, a hulladék exportja azonban még ennél is többe kerül - ez szerepel abban az állásfoglalásban, amelyről csütörtökön szavaz az Európai Parlament. A képviselők szerint a megfelelő hulladékgazdálkodás környezetvédelmi, egészségügyi és gazdasági szempontból is fontos, az ágazat pedig akár félmillió új munkahelyet is jelenthetne Európának. A megfelelő hulladékgazdálkodás komoly befektetéseket igényel, de a hatékony hulladékgazdálkodási stratégiák új munkahelyeket és magasabb bevételeket is jelenthetnek - áll az állásfoglalásban.

A petíciós szakbizottság által készített tervezet szerint uniós normát kell meghatározni arról, hogy milyen színkóddal jelöljék a válogatásra és újrafeldolgozásra szánt hulladékot. Ez a lakosság számára érthetőbbé tenné a hulladékfeldolgozási folyamatot, és növelné a feldolgozott hulladék arányát. 2004 és 2010 között a parlament petíciós bizottsága 114 panaszt kapott a hulladékfeldolgozásról szóló uniós szabályok állítólagos megsértéséről. A beadványok elsősorban Olaszországból, Görögországból, Franciaországból, Spanyolországból és Írországból érkeztek.


KAPCSOLÓDÓ CIKK