Lemaradt a hazai ingatlanlízing

Az illetékszabályok megváltoztatását sürgeti a lízingszövetség, egyebek mellett a kis- és középvállalatok finanszírozásának megkönnyítése érdekében. Alacsonyabb illetékekkel a lakossági ingatlanlízing is érvényesülhetne a használt lakások piacán.

A magyarországi lízingpiacról rendelkezésre álló statisztikák 2007 első feléig nem adtak teljes képet az ingatlanlízing valós súlyáról, mivel a lízingcégek által nyújtott hiteltípusú finanszírozásokat is lízingként tüntették fel. Június 30-ával a Magyar Lízingszövetség statisztikáiban szétvált a lízingcégek valós lízing- és hitelállománya - áll a Hypo Alpe-Adria Leasingnek az [origo]-hoz eljuttatott közleményében.

A szövetség új statisztikái szerint az ingatlanlízing aránya Magyarországon, a 743 milliárd forintos teljes lízingállományon belül 6,5 százalék, szemben a 17,4 százalékos európai átlaggal. Szakértők szerint ennek az ingatlan-finanszírozási formának a népszerűbbé válásához az illetékszabályozás átalakítására van szükség.

"A kedvező szabályozási változások révén mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben növekedhetne a lízing aránya. Így a külső finanszírozás bővülése mellett is stabil maradna a finanszírozási rendszer" - véli Kiss Zoltán, a hazai ingatlanlízing-piac harmadik legnagyobb szereplője, a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója.

Lakossági ingatlanlízing

Idehaza három évvel ezelőtt kezdődött a lakáslízing, azóta dinamikusan növekszik, de a valós lízingállomány ma is csupán töredéke (0,4 százalék) a teljes lakossági jelzáloghitel-állománynak. A jelzáloghitel dominanciája Kiss Zoltán szerint elsősorban annak a tényezőnek köszönhető, hogy az ingatlanpiaci forgalom több mint 90 százalékát kitevő használt lakások esetében a jelenlegi szabályozás határozottan versenyhátrányt jelent a lízing számára.

Az illetékfizetés ugyanis lízing esetében kétszer jelentkezik: egyszer, amikor az eladótól a lízingcég tulajdonába kerül a lakás, majd a futamidő végén, amikor a lízinget igénylő nevét jegyzik be a tulajdoni lapon. Ezzel szemben az új építésű lakások esetében a vételárban jelentkező áfarész kamatmentes finanszírozása révén az illetékhátrány kompenzálódik.

Vállalati ingatlanlízing

A nagyvállalatok esetében az ingatlanlízing elsősorban projekt-finanszírozáshoz kapcsolódik: az ingatlant birtokló projektcég részvényei vagy üzletrészei cserélnek gazdát, így a kettős illetékterhelés nem sújtja ezt a konstrukciót.

A kis- és középvállalati ingatlanlízing-finanszírozás azonban elsősorban meglévő (visszlízing), vagy vásárolni kívánt (részletre vétel) telephely finanszírozását jelenti. Az ingatlan tulajdonosváltásakor mindkét esetben 10-10 százalékos illetékteher fizetendő, ami gyakorlatilag minimalizálja a lízingfinanszírozás esélyeit. Vagyis a visszlízingnek a hitelhez viszonyítva 1220 százalék a felára. Holott éppen ez a forma lehetne a szabad felhasználású jelzáloghitelek tökéletes és biztonságos alternatívája a bankcsoportok számára.

Megjegyzendő, hogy ingatlan lízingcégen keresztüli vásárlásakor a felár a hitelhez képest első ránézésre kedvező 2 százalék. A forma mégsem terjed el, ugyanis hiába kerül tulajdonba a lízingcég - csökkentve a finanszírozási kockázatot -, ma már a kkv-finanszírozás során nem olyan mértékűek a marzsok, hogy a kockázat-csökkenéssel együtt járó alacsonyabb finanszírozási teher kompenzálná a duplán jelentkező illetéket.

A lízingszövetség megkezdte az egyeztetést a megfelelő hatóságokkal a lízingcégek "tulajdonszerzéséhez" kapcsolódó illeték ügyében. A szakma gyors reakciót vár, hogy a bankoknak ne a kkv-szektor finanszírozásának visszafogásával csökkentsék a kockázataikat, hanem az e szempontjából kedvezőbb lízingforma segítségével.

(Az Európai Lízingszövetség adatai alapján.)