Az iráni hivatalos hírügynökség, az IRNA szerint délig (közép-európai idő szerint tíz óráig) több millió síita sereglett össze a mártírként tisztelt Huszein imám kerbelai sírmecseténél lévő szabad téren. A zarándokok tömegéből több ezer tüntető vált ki, akik iszlám kormány alakítását, iszlám állam felépítését követelték a háború utáni Irakban, az amerikai haderő azonnali kivonásával egyetemben. A tiltakozók felemelt ököllel harsogták az Egyesült Államok és Izrael, illetve Amerika és Szaddám közé egyenlőségjelet tevő jelszavaikat.
A dél-iraki síitákat egy vallási méltóság Kerbelában felszólította: ne hagyják, hogy külföldiek határozzák meg sorsukat. Abdel-Aziz Hákim, az iráni bázisú Iraki Iszlám Forradalmi Főtanács (SCIRI) alelnöke Irak vallási irányításáért szállt síkra. A SCIRI az egyik legjelentősebb síita ellenzéki csoport Irakban. Vezetői azzal vádolják az Egyesült Államokat, hogy uralkodni akar Irak felett.
A 25 milliós iraki lakosság 60 százalékát alkotó síiták negyedszázada első ízben tarthatják az aranykupolás sírmecsetnél egyik legfontosabb vallási ünnepüket. Szaddám rendszere ugyanis tiltotta a tömeges kerbelai zarándoklatot, amely a Huszein imámnak adózó 40 napos gyászt zárja le. A síita hit szerint Huszein, Mohamed próféta unokája muzulmán időszámítás szerint 61-ben (Krisztus után 680-ban) Kerbela mellett feláldozta magát a kalifa címért az Omajjádokkal vívott csatában.