Szigorúan ellenőrzött szociális juttatás<br/>

Az igénylők öt-tíz százaléka nem jogosult a segélyre Központi hivatal szervezését tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium. Az új hatóság többek között középszinten ellenőrizné a szociális ellátások elbírálását és elosztását. Jelenleg az önkormányzatok maguk rendelkeznek arról, kik és milyen alapon részesülnek támogatásban, ezt senki sem ellenőrizheti. A tárca már korábban is felvetette a szigorúbb felügyelet szükségességét. Több szakértő megkérdőjelezi, alkalmas lehet-e egy ilyen jellegű hivatal az elszámoltatásra.

Ha zöld utat kap a Szociális és Családügyi Minisztérium terve, 2001. január 1-jétől központi hivatal ellenőrzi majd az eddiginél szigorúbban a szociális ellátások elosztását. Az új közigazgatási szerv területi átszervezéssel, intézmény-összevonással középszintű szociális felügyeletet láthatna el - mondta a Népszavának a miniszteri kabinet vezetője, Nyitrai Imre.

Jelenleg a szociális támogatások elosztását szakmailag nem felügyelik. A minisztériumnak semmilyen beleszólása, ellenőrzési joga sincs arra, hogy hol, miként használják fel a szociális feladatokra kapott évi keretet - nyilatkozta a kabinetfőnök. Minden önkormányzat saját rendeletben szabja meg, hogy melyik hátrányos helyzetű réteget támogatja elsősorban, és milyen feltételekhez köti a segélyek igénylését. Az eljárás újabban szigorodott. Az önkormányzati hivatalok munkatársai jövedelemigazolás és környezettanulmány alapján is felmérhetik, valóban jogosult-e az igénylő szociális juttatásra.

A megkeresett települések helyhatóságainál elismerték: a törvényi meghatározásokat még mindig nehezen lehet alkalmazni és segítségükkel dönteni, annak bizonyítása pedig szinte reménytelen, hogy juttatásra ki jogosult, ki nem.

Nyíregyházán az illetékesek azt mondták, nem jellemző a visszaélés, de ha ez mégis beigazolódik, akkor a jogsértőkkel visszafizettetik az összes addigi segélyt. Miskolcon úgy ítélik meg, hogy a környezettanulmány segít, de nem elég hatásos. Csak az ingóságok vehetők figyelembe, az értékelésnél nem számítható be például a lakás állapota.

Többek szerint a szabálytalanságok eredményesebb "szűrője" lehetne az, ha mindegyik hivatal maga határozhatná meg a vagyoni helyzet felmérésének kritériumait. Ezt a becslést a gyermekvédelmi támogatáson kívül más segélyek esetében is alkalmazni lehetne.

A minisztériumhoz elsősorban azok fordulnak panasszal, akiket a helyi önkormányzat nem részesít juttatásban. A tárca azonban tehetetlen, a panaszosoknak csak bírói úton van lehetőségük megtámadni a határozatot.

A szociális minisztérium egyik illetékese szerint kérdéses, vajon központi ellenőrző intézmény változtatna-e a helyzeten. Ilyen a demokrácia: minden település képviselő-testülete maga döntheti el, kiknek ad a központi pénzből. Az elszámoltatás ugyanakkor szükséges.

A kormány tavaly mintegy 700 milliárd forintot fordított szociális juttatásra. Ebből 321 milliárdot családi támogatásra, ezen belül 38 milliárdot kizárólag gyermekvédelmi juttatásra. Lakner Zoltán helyettes államtitkár szerint az igénylők 5-10 százaléka nem jogosult segélyre. "Várakozásaink szerint - mondotta - a támogatottak egy része a most bevezetett szigorítás hatására kikerülhet az ellátásból. Az így megmaradó összeg részben fedezheti például a gyermekvédelmi támogatásra valóban rászorulók 13. havi juttatását, ami terveink között szerepel."

A tárca saját hatáskörébe tartozó juttatásoknál már elkezdte az ellenőrzéseket. Elsőként a fogyatékosok 300 ezer forintos gépkocsi-vásárlási hozzájárulásának felhasználását vizsgálták meg, ott jelentős szabálytalanságokra derült fény. Elképzelhető, hogy hamarosan újabb célvizsgálatok lesznek, ezúttal az anyasági és a gyermeknevelési támogatások kerülnek sorra.

Kun J. Viktória

Ajánló:

Család és szociálpolitika, hírek, pályázatok a tárca honlapján.