Az MSZP és az SZDSZ támogatottsága csökkent, a Fideszé és az FKGP-é nőtt<br/>

A Fidesz-MPP támogatottsága a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében 8 ponttal növekedett, az MSZP esetében viszont 10 pontos csökkenés mutatható ki. Nem nőtt jelentősen az FKGP támogatottsága a decemberi adatfelvételhez képest. Itt 2 pontos az emelkedés, viszont a párt elutasítottsága januárban is jelentős mértékben növekedett.

Az SZDSZ korábbi támogatottságnövekedése januárban nem folytatódott, a biztos részvételt ígérő választóknál a legutóbbi felvétel adataihoz képest 3 százalékpontnyi csökkenés észlelhető. A MIÉP esetében összes megkérdezetteknél a januári adatfelvétel nem regisztrált változást, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében az adatok 1-1 pontnyi csökkenést mutatnak. A válaszmegtagadók és a bizonytalan választók együttes aránya ismét a novemberi rekord szintjére emelkedett, elérte az 50 százalékot.

A Századvég Politikai Elemzések Központja és a Tárki közös választáskutatási programjának 2001. januári adatfelvétele a decemberi változásokhoz képest ellentétes irányú, szembetűnő mértékű módosulásokat regisztrált a pártok támogatottsági adataiban. A Fidesz-MPP elsődleges támogatottsági mutatója az összes megkérdezett körében 3 százalékponttal, a pártválasztóknál 7, a biztos részvételt ígérő pártválasztóknál pedig ugyancsak 8 ponttal növekedett. Az MSZP esetében az összes megkérdezett körében 5, a pártválasztók körében 7, a biztos részvételt ígérő pártválasztók körében pedig 10 pontos csökkenést regisztrált a 2001. januári felvétel. Az FKGP támogatottsága a decemberi adatfelvételhez képest az összes megkérdezett és a pártválasztók körében 1-1 százalékpontnyi, a biztos részvételt ígérő pártválasztóknál 2 pontos növekményt mutat. Az SZDSZ támogatottsága az összes megkérdezett körében 2, a pártválasztók körében és a biztos részvételt ígérő pártválasztóknál 3-3 százalékpontnyi csökkenést jelez a decemberi felvétel adataihoz képest. A MIÉP esetében összes megkérdezetteknél a januári adatfelvétel nem regisztrált változást, a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók körében az adatok 1-1 pontnyi csökkenést mutatnak A válaszmegtagadók és a bizonytalan pártpreferenciájú választók együttes aránya ismét a novemberi rekord szintjére emelkedett, elérte az 50 százalékot.

A pártok támogatottsága az adatfelvételi minta különböző szociodemográfiai metszeteiben jelentősen differenciált elmozdulásokat mutat. A legfiatalabb korcsoportban - a 18-24 évesek - körében a Fidesz-MPP támogatottsága nem növekedett, hanem 2 ponttal csökkent, az MSZP 1 pontos csökkenése mellett. A 25-34 évesek körében a Fidesz támogatottsága ugyancsak 2 ponttal csökkent, az MSZP mintegy 8 pontnyi csökkenése mellett. A Fidesz tekintetében a januári felvétel a 35-44, illetve a 45-60 évesek körében mutat jelentős növekményt, mindkét korcsoportban mintegy 8-8 százalékpontnyi értékkel, az MSZP támogatottságának 7, illetve 6 pontos csökkenése mellett. A 60 felettiek körében azután ismét stabilitás mutatkozik: a Fidesz adata pontosan megegyezik a decemberivel, az MSZP esetében 1 pontos növekmény regisztrálható.

A községek átlagát tekintve a Fidesz-MPP támogatottsága a decemberi felvételhez képest 5 pontos növekményt mutat, a vidéki városokban regisztrált 1 pontos csökkenés és a megyeszékhelyek átlagosan 2 pontos növekménye mellett. A fővárosban a Fidesz támogatottságának 6 pontos emelkedését mutatja a januári adatfelvétel. Az MSZP támogatottsága a falvak átlagát tekintve pontosan megegyezik a decemberi értékkel, a városokban átlagosan 6, a megyeszékhelyeken 4, a fővárosban 10 pontos csökkenés regisztrálható az előző havi vizsgálathoz képest. A januári felvétel szerint a falusi választók körében a két nagy párt támogatottsága teljes mértékben azonos, a városokban a Fidesz mintegy 3 pontos előnyt mutat, a megyeszékhelyeken szintén azonos szinten áll a két párt támogatottsága, Budapesten pedig 5 pontos MSZP-előny regisztrálható az összes megkérdezett körében.

Az iskolai végzettség dimenziójában a legfeljebb 8 általánost végzettek átlagát tekintve a Fidesz esetében 2, az MSZP-nél 1 pontos csökkenés mutatkozik. A szakmunkásképzőt végzettek átlagát tekintve a Fidesz-MPP támogatottsága mintegy 4 pontos növekményt mutat az MSZP 6 pontos csökkenése mellett. Az érettségizettek kategóriájában a Fidesz-MPP ugyancsak 6 pontos támogatottság-növekménye regisztrálható az MSZP 6 pontos csökkenése mellett. A diplomások körében a Fidesz mintegy 8 pontos növekménye mellett az MSZP támogatottsága mintegy 6 pontos csökkenést mutat. A legfeljebb 8 általánost végzetteknél a Fidesz-MPP támogatottsága januárban 16, az MSZP-é 19 százalék, a szakmunkásképzőt végzetteknél 18, illetve 20 százalék, az érettségizetteknél 21-21 százalék, a diplomásoknál pedig 29, illetve 18 százalék, az összes megkérdezett körében.

Januárban az előző év utolsó hónapjához képest 2 százalékponttal csökkent, és ezzel 58 százalékot tesz ki a biztos részvételi szándékról nyilatkozó megkérdezettek aránya. A "biztos" szavazók mintegy 6 százaléka nem volt hajlandó elárulni pártpreferenciáját, 29 százalékuk pedig bizonytalan volt a támogatandó pártot illetően - ez utóbbi kategória 3 pontos növekményt mutat a decemberi eredményhez képest. A Fidesz-MPP szavazóinak körében az MSZP-t elutasítók aránya 4 százalékpontos csökkenést mutat. A novemberi felvétel során a Fidesz szavazóinak 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az MSZP-re semmiképpen nem szavazna. Az MSZP támogatóinak körében a Fidesz elutasítottsága a decemberi 1 százalékpontos növekményt követően 8 pontos csökkenést mutat. Az MSZP támogatóinak 54 százaléka nyilatkozott úgy januárban, hogy semmiképpen nem szavazna a Fideszre. Az összes megkérdezett átlagát tekintve Fideszt elutasítók aránya 24, az MSZP-t elutasítóké 19 százalék a januári felvétel alapján. Az FKGP összes megkérdezett körében regisztrálható elutasítottsága a tavaly októberi 4, a novemberi 6, valamint a decemberi 5 pontos növekedést követően januárban újabb 5 ponttal növekedett, és ezzel 59 százalékon áll. A Fidesz szavazótáborában 55, az MSZP táborában 86, a bizonytalanok körében 58 százalék a kisgazdapártot elutasítók aránya januárban.

A két nagy párt választói megítélés szerinti győzelmi esélyei ismét jelentősen módosultak a múlt havi adatfelvétel eredményeihez képest. Az összes megkérdezett körében a decemberi 32 pontos MSZP-előny januárban 21 pontra módosult úgy, hogy a Fidesz győzelmére tippelők aránya 5 százalékponttal növekedett, az MSZP győzelmét vélőké 6 ponttal csökkent. A Fidesz-MPP szavazóinak 77, az MSZP szavazóinak 89 százaléka várja saját pártja győzelmét. Ezek az adatok a Fidesz esetében 1 pontos, az MSZP esetében pedig 4 pontos csökkenést mutatnak az előző hónap adataihoz képest. A bizonytalanok körében a Fidesz-MPP győzelmét vélők aránya januárban 6 százalékponttal nőtt, az MSZP-re tippelőké 8 ponttal csökkent. A decemberi felvétel szerint a kormány tevékenységének megítélése a Fidesz-MPP támogatóinak körében 4, az MSZP és a kisgazdapárt szavazótáborában pedig 8-8 indexponttal javult, a SZDSZ szavazóinak átlagát tekintve 1 pontos csökkenést mutatnak az adatok. Az ellenzék megítélésének tekintetében a Fidesz-MPP táborában 5, az MSZP táborában 8, az SZDSZ szavazótáborában pedig 17 indexpontnyi javulás, az FKGP szavazóinál 6 pontnyi csökkenés regisztrálható a januári felvétel alapján. A demokrácia működésével való elégedettséget tekintve a Fidesz-MPP szavazótáborában 3, az MSZP szavazótáborában 12, a bizonytalanok csoportjában pedig 9 indexpontnyi emelkedés figyelhető meg.

Az ország gazdasági helyzetére vonatkozó várakozásokban a Fidesz-MPP táborában 11, az MSZP szavazóinál 2, az FKGP táborában 14, az SZDSZ táborában pedig 6 indexpontnyi emelkedés mutatkozik a decemberi adatokhoz képest. A januári adatfelvétel eredményei a decemberben regisztrált - a korábbi hónapok stabilitásához képest jelentős - változásokhoz képest is feltűnő, egyben ellentétes irányú módosulásokat mutatnak a két nagy párt támogatottságát és a választói véleményklímát illetően. Az adatok szembetűnő módosulásait tekintve rendkívül lényeges körülmény a bizonytalan és válaszmegtagadó szavazók rekord mértékű együttes aránya. Az ismeretlen preferenciájú megkérdezettek magas aránya jelentős mértékben növeli a pártpreferenciák becslésére vonatkozó adatok hibahatárát - ez más intézetek adataira is igaz, különösen kisebb adatfelvételi minták esetében. Ilyen helyzetben különösen fontos az egymást követő havi adatfelvételek adatainak idősoros összevetése, ennek alapján lehetséges a tényleges támogatottsági trendekre vonatkozó nagyobb megbízhatóságú következtetéseket levonni. A januári adatfelvétel eredményei ebben a tekintetben úgy értelmezhetők, hogy a két nagy párt közötti távolság egyértelműen csökkent, a százalékpontban kifejeződő konkrét adatok azonban az ismeretlen pártpreferenciák magas aránya miatt a jelentősen megnövekedett hibahatár figyelembe vételével kezelendők.

A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2001. január 8. és 16. között a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) készítette. Az ország 89 településén 1522 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a lakosság lehetséges válaszai. ? becslés pontosságáról 95%-os valószínűséggel (tehát majdnem biztosan) állítható, hogy a teljes mintára vonatkozó adatok legfeljebb 2,5 százalékponttal térhetnek el a felnőtt lakosság megkérdezésével kapható adattól. (Ez a lehetséges eltérés az adott kérdésre válaszolók csökkenésével párhuzamosan nő, pl. a biztos szavazók vizsgálata esetén ezen a mintán legfeljebb 3,4 százalékpont.)

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

( 2001. január 26.)