Megemlékezések a nemzeti ünnepen

Felvonta a Díszzászlóalj a nemzeti zászlót a Kossuth téren. Az ünnepségek a Nemzeti Múzeumnál és a Nemzeti Színháznál folytatódnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóján. Délután Kossuth- és Széchenyi-díjakat adnak át, este megnyitják az új Nemzeti Színházat. Rendezvényeket tartanak a parlamenti pártok is.

Megkezdődtek az ünnepségek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóján. A hagyományoknak megfelelően a megemlékezéseket az idén is a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás és koszorúzás nyitotta meg. A Díszzászlóalj zászlófelvonása előtt a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége tisztelgett. A zászlófelvonás után az államfő, a házelnök és Stumpf István kancelláriaminiszter megkoszorúzta a Kossuth-szobrot. Az ünnepi eseményen jelen voltak a kormány tagjai, a pártok képviselői, a diplomáciai testület tagjai. Orbán Viktor kormányfő spanyolországi látogatása miatt nem tudott részt venni az eseményen.

Az ünneplők a Kossuth térről a Múzeumkertbe mennek, a menet élén huszárok haladnak. A Nemzeti Múzeum kertjében 11 órakor Áder János, az Országgyűlés elnöke mond beszédet. A fővárosi ünnepségek délután egy órától a Nemzeti Színháznál folytatódnak, kulturális programokkal.

A Kossuth- és Széchenyi-díjakat 15 órakor adja át Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlament Kupolatermében.

A Nemzeti Színházat este fél nyolckor nyitják meg. Ünnepi beszédet mond Mádl Ferenc köztársasági elnök és Törőcsik Mari, a nemzet színésze.

A Fidesz és az MDF a Budai Várban, az MSZP a Batthyány örökmécsesnél, az SZDSZ a Petőfi szobornál, a MIÉP a Hősök terén, az FKGP pedig a párt székházában tartja központi ünnepségét Budapesten.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezett központi ünnepségeknek a főváros mellett három másik város Gödöllő, Karcag és Pápa is otthont ad.