Az átvilágításról szóló törvény

Az átvilágítást és a Történeti Hivatalt szabályozó 1994. évi XXIII. törvény hatályba lépése óta szinte minden évben módosult, folyamatosan bővítették, illetve pontosították az ellenőrzendő személyek körét. A köztársasági elnököt például egy 1996-os módosítás, a törvényi fogalmazás szerint "közvélemény-formáló tisztséget betöltő" műsorszerkesztőket, újságírókat pedig a 2000 júliusától hatályos szabályozás alapján kell átvilágítani. A törvény egyébként a jogalkotó szándéka szerint a demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében született, és meghatározza, hogy kiket ellenőriznek és mit vizsgálnak az átvilágítóbírák, leírja az eljárás menetét és megállapítja jogkövetkezményeit, valamint szabályozza, hogy kik és milyen céllal kutathatják a Történeti Hivatalban őrzött dokumentumokat.

Az átvilágítóbírák ellenőrzik, hogy a vizsgált személyek
· hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III-as Csoportfőnökségnél, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályainál, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya); vagy

· végeztek-e a fentiekben felsorolt szerveknek érdemi tevékenységet, azaz
- aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot és adtak-e jelentést, illetve
- kaptak-e ezektől a szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt és aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést, illetve
- szerepelnek-e a fenti szervek hálózati nyilvántartásában, és kaptak-e ezektől a szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e jelentést, vagy

· teljesítettek-e szolgálatot 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban;

· betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben tájékoztatást kaptak döntéseikhez a fenti szervek feladatkörébe tartozó adatokról;

· tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak.