A száznapos programról a Városligetben

A kormány első száz napjának eredményeiről számoltak be a miniszterek az érdeklődőknek vasárnap a Városligetben. Az MSZP és az SZDSZ "Kormány a tettek mezején" elnevezésű nagygyűlésén beszédet mondtak a kormánypártok elnökei, és a miniszterelnök is.

Az Igazságügyi Minisztérium tevékenysége nem olyan, hogy száz napokra lehetne osztani, de az eddig végzett munka nyomán hamarosan a parlament elé kerülhet a Büntető törvénykönyv, illetve a büntető eljárásról szóló törvény módosítása, a jogsegélyszolgálatról szóló törvény, továbbá sor kerülhet az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításra is - közölte Bárándy Péter. Az igazságügy-miniszter elmondta: a kodifikációs munka jól halad. A büntető jogszabályok módosítása remélhetőleg a jövő év első napjaiban a parlament elé kerül, mint ahogy az uniós csatlakozás kapcsán a belső és külső jog viszonyát meghatározó alkotmánymódosítás is.

A kormányprogramban is szereplő jogsegélyszolgálatról szóló törvényről szintén a jövő év elején szavazhat az Országgyűlés. Az e területen uralkodó helyzet a miniszter szerint nem állná ki Strasbourg próbáját. Bárándy Péter azt is megjegyezte: nem lesz könnyű a rászorultság elvét helyesen átültetni a gyakorlatba. Ugyanis a rászorultság adott esetben igen nehezen ítélhető meg, visszaélésekre ad alkalmat, a jogsegélyszolgálat azonban nem kevés pénzébe kerül majd az államnak, az adófizető polgároknak.

Bárándy Péter az üvegzseb programról elmondta: megvalósítása bonyolult, sok jogszabály módosítását igényli, célja pedig az, hogy többé ne lehessen üzleti vagy magántitokra hivatkozva elhárítani a közpénzek útját firtató kérdéseket.

A miniszter egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy tudomása szerint az autópálya-építés finanszírozásával kapcsolatos Vegyépszer-ügyben hamarosan konkrét személyek meggyanúsítására is sor kerül.

Egy érdeklődő a sok milliós végkielégítések felháborító gyakorlatáról kérdezte a minisztert, aki azt fejtegette: jogállamban visszaható módon nem lehet szerzett jogokat elvonni. A megoldás csak az lehet, hogy mindent megtegyenek az effajta ügyletek jövőbeni megelőzése érdekében.

Számtalan kérdés érkezett a kárpótlás ügyében. A miniszter arról tájékoztatott: az élet elvesztéséért - az Alkotmánybíróság által már eltörölt, képtelenül alacsony 30 ezer forint helyett - mintegy 600 ezer forintos kártalanítás nem egy összegben történő kifizetését tervezik. A javaslat még ez évben az Országgyűlés elé kerül és a kárpótlási jegyek sorsa is még idén rendezhető a miniszter szerint.

Többen felvetették a gyűlöletbeszéd problémáját, példaként említve, hogy labdarúgó mérkőzéseken nem egyszer horogkeresztes zászlók láthatók. Ezzel kapcsolatban Bárándy Péter elmondta: a Btk. módosítás részeként újraalkotják a közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafust és minden olyan nemzeti, faji, vallási csoporttal kapcsolatos ellenségeskedésre indító magatartást, az effajta eszmék dicsőítését, terjesztését büntetendővé nyilvánítják. Hozzátette: önmagában egy olyan történelmi tény tagadása, mint a holokauszt, nem bűncselekmény, csupán őrültség, amit nem kell büntetni. De például ha valaki azt hangoztatná, hogy Auschwitz nem volt, milyen jó lenne, ha lett volna; az az új szabályozás tervezete szerint már büntetendő magatartást valósítana meg.

Bárándy Péter a közkegyelemre vonatkozó kérdés kapcsán megjegyezte: ezzel békeidőben csínján kell bánni. - Mostanában szerencsére nem volt háború, forradalom, ezért semmi okunk arra, hogy csoportos kegyelmi rendelkezésekkel avatkozzunk be az igazságszolgáltatás normális menetébe - fogalmazott a miniszter.

A bírák január 1-jétől esedékes 50 százalékos fizetésemelése kapcsán Bárándy Péter emlékeztetett, ő tette ezt az ígéretet, és ezután is minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál, hogy valóra váltsa, de ezért meg kell harcolni.

Az ügynök-ügy kapcsán a miniszter szimpatikusnak nevezte egy érdeklődő javaslatát, miszerint az összes aktát el kéne égetni, de Bárándy Péter megjegyezte azt is: ez a probléma több méltányolható szempontból is vizsgálandó és az egyik ilyen, példának okáért az áldozatok információs önrendelkezési jogának érvényesítése.

A sajtóhírek szerint apját meggyilkoló 14 éves tótújfalui kislány ügyére vonatkozó kérdés kapcsán a konkrét esetben nem kívánt állást foglalni a miniszter. De a média felelősségére nagy nyomatékkal figyelmeztetett. - Alapvető probléma, hogy ezt az ügyet a média tálalása nyomán igazából már fel sem lehet tárni. Egy ilyen esetet nem lehet így kivinni a nyilvánosság elé. Ezután már nagyon nehéz dolguk lesz a rendőröknek, ügyvédeknek, ügyésznek és bírónak - vélekedett Bárándy Péter.