A romák húsz százaléka éhezik

A felnőtt romák közel húsz, míg a gyerekek hatvan százaléka éhezik - derült ki egy most nyilvánosságra hozott ENSZ-tanulmányból. A roma háztartások 34 százaléka nem jut vezetékes vízhez, kétharmadukban pedig nincs szennyvízvezeték. A felmérés szerint közel felük napi 900 forintnál kevesebb pénzből él. A romák hiányolják a munka- és tanulási lehetőségeket, és úgy vélik, hogy politikai érdekeik sem országos, sem helyi szinten nem jelenik meg. Nagy részük azt gondolja, hogy csak magában bízhat, segítséget pedig legfeljebb szomszédaitól várhat.

A megélhetési problémák mellett a munkalehetőségek hiányát és a munkakeresésnél megnyilvánuló diszkriminációt érzik a legnagyobb problémának a romák. A statisztikák szerint a romák 25 százaléka munkanélküli, ugyanakkor az ENSZ felmérése során közel felük mondta magáról ugyanezt. A legrosszabb a fiatalok helyzete: a munkanélküli romák 44 százaléka 24 évesnél fiatalabb.

A legtöbben - a megkérdezettek 60 százaléka - úgy vélik, hogy származásuk miatt nem találnak állást. Egyharmaduk szerint a rossz gazdasági helyzet nehezíti az elhelyezkedést, 24 százalékuk szerint pedig egyszerűen nincs szerencséjük.

Szintén sokan (59 százalék) mondták azt, hogy elhelyezkedési problémáikat elégtelen tudásuk okozza. A helyzet ebből a szempontból is lesújtó: a romák 35 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be, és mindössze 3 százalékuk rendelkezik középiskolai vagy ennél magasabb végzettséggel.

Közel kétharmaduk ugyanakkor azt mondta, hogy néhány hagyományos mesterség segít az elhelyezkedésben és a megélhetésben. A válaszadók 21 százaléka szerint kézművességből, 61 százalékuk szerint kereskedésből, közel 70 százalékuk szerint pedig zenélésből még ma is meg lehet élni.

A roma családok nagy részének - 58 százalékának - a legjelentősebb bevételét az állami támogatások jelentik. A családi pótlék például a roma háztartások 23 százalékának, míg az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj 21 százalékának a legjelentősebb bevételi forrása. Ezek a legmagasabb aránynak számítanak a térségben. Az ENSZ tanulmánya szerint ez azért jelent különösen komoly problémát, mert a magas állami támogatások nem ösztönzik álláskeresésre a munkanélkülieket, hanem csak még jobban elmélyítik rossz helyzetüket.