Kártérítésért perelhetnek a kismamák

A közigazgatási eljárás helyett államigazgatási jogkörben okozott kár címén is indíthatnak eljárást azok a kismamák, akik elmaradt jövedelempótlékaikat szeretnék visszakapni. A közelmúltban államigazgatási pert nyert 3 kismama ügyvédje szerint így nem csak három, hanem öt évre visszamenőleg és kamatostul követelhetik az elmaradt támogatást az édesanyák. A PM-ben nem számolnak azzal, hogy újabb perek indulnak.

A Pénzügyminisztérium (PM) vizsgálja, hogy történt-e mulasztás a kismamák jövedelempótlékával kapcsolatos jogszabályalkotás során - közölte a tárca sajtóosztályának egyik munkatársa. Elmondta: amennyiben ez megállapítható, a személyi felelősség kérdése is napirendre kerül és nem kerülhető meg a kodifikációt illető tanúságok levonása sem.

A PM bízik abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) három Somogy megyei kismama ügyében hozott döntései kellő jogi alapot nyújtanak arra, hogy pontosan meghatározzák, a kismamák mely körére vonatkozóan, milyen időintervallumban kell utólag kifizetni a jövedelempótlékot - közölte. Hozzátette: ebben a kérdésben azonban meg kell várni az LB határozatainak írásba foglalását, hogy pontosan megismerhető legyen azok tartalma.

A PM-ben nem számolnak azzal, hogy újabb perek indulnak. Így azzal kapcsolatban sem végeztek számításokat, hogy milyen költségkihatásai lehetnek annak, ha új jogcímen esetlegesen megindított polgári perekben az LB közigazgatási perekben hozott határozataitól eltérő döntések születnek például az elévülés kezdete és ezzel összefüggésben a jogosulti kör, vagy akár a kamat kérdésében.

A LB döntései szerint a jövedelempótlékot tartalmazó, 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-i hatályon kívül helyezéséig alkalmazni kell. Az igény a jogszabálysértés megállapításától, a három felperes kismama esetében a Somogy Megyei Bíróság 2003. január 28-án kihirdetett jogerős ítéletétől visszamenőleg számított három évig, azaz 2000. januárjáig érvényesíthető.

Az 1979-es rendeleten alapuló, meghatározott összegű gyermekgondozási segély (gyes) rendszerét, a Bokros-csomaggal összefüggésben, 1996-tól, egy új váltotta fel, mely szerint a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazították az ellátást.

Az LB döntésének indoklásában szerepel az is, hogy akkor nem helyezték hatályon kívül azt az 1994-es rendeletmódosítást, amely szerint a meghatározott összegű gyes mellé jár a 6700 forint összegű jövedelempótlék. Erre csak 2002 márciusában került sor. Ezzel összefüggésben vetették fel szakértők, hogy szó lehet kodifikációs pontatlanságról, mulasztásról, arról, hogy fél évtizeden át egyszerűen elfelejtették hatályon kívül helyezni a jövedelempótlékra vonatkozó rendelkezéseket.

Az LB a felülvizsgálati eljárás során a kamatokat illetően a területi államháztartási hivatalnak adott igazat és úgy határozott, hogy az nem jár a kismamáknak.

Vidorné Szabó Györgyi szocialista országgyűlési képviselő a legfelsőbb bírósági döntések kapcsán korábban úgy nyilatkozott: "Egy helytelen jogi szabályozásból eredő pluszpénzt nagyobb örömmel és jobb helyre még soha nem fizettek ki".

A Fidesz korábbi közleményében arra kérte a kormányt, az elmaradt jövedelempótlék kifizetését erkölcsi és ne jogi kötelezettségként fogja fel, ebből következően pedig tekintsen el a jog által megszabott hároméves elévülési időtől, hiszen a kismamáknak valójában 1996-ig, az ellátási rendszer mostani bonyodalmakat okozó átalakításáig jár visszamenőlegesen a jövedelempótlék.

Az MDF parlamenti képviselőcsoportja pedig arra szólította fel a kormányt, hogy hat évre visszamenőleg kamatokkal együtt fizessenek a kismamáknak.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke minderre úgy reagált: jobban örült volna, ha az ellenzék az elmúlt négy évben - amikor kormányon volt - fizetett volna, mert akkor nem került volna sor a perekre.