Nem Szász az első, aki törvénymódosítással repülhet

Nem Szász Károly lenne az első hivatalvezető, akit a kormány törvénymódosítás révén, hivatali ideje lejárta előtt mozdít el pozíciójából. A kormány nyáron módosította a földgázellátásról szóló törvényt, amelynek révén leváltották a Magyar Energia Hivatal elnökét, Kaderják Pétert, aki a Fidesz egyik alapítója volt.

A kormány november elején nyújtotta be a parlamentnek a hitelintézeti, a tőkepiaci és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely szerint az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület irányítaná a PSZÁF-et, amelynek elnökét az Országgyűlés választja. Emellett létrehoznának egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenének be.

A kormány azt követően jelentette be törvénymódosítási javaslatát, hogy az október 29-i kormányülésen elutasította a felügyelet 2002-es évéről szóló beszámolóját. Mindezt a kötelező gondosság elmulasztásával, az együttműködési készség hiányával és gazdálkodási hiányosságokkal indokolta.

Az ellenzék elutasítja a javaslatot, és tisztogatással vádolja a kormányt. Nem ez az első alkalom azonban, amikor a kormány törvénymódosítás révén távolít el egy hivatalvezetőt. Júniusban fogadták el a földgázellátásról szóló törvényt, amelyben a kihirdetéstől számított 15 napon belül pályázatot kellett kiírni a hivatal elnöki posztjára. Csillag István gazdasági miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy Kaderják Péter eddigi elnököt is felkéri: vegyen részt a pályázaton. Kaderják a Fidesz egyik alapítója volt.

A szavazáson csak az MSZP és az SZDSZ szavazott igennel, az ellenzéki képviselők a nem gombot nyomták meg. A Fidesz a törvény elfogadását követően közleményt adott ki, melyben azzal vádolta a kormányt, hogy "független intézmény vezetésébe avatkozik be durva, alkotmányos aggályokat is felvető eszközökkel". A legnagyobb ellenzéki párt szerint Kaderják szakmai felkészültségében nem talált a kormány kivetnivalót.

A Magyar Energia Hivatal elnöke alkotmányossági problémákról beszélt az új törvénnyel kapcsolatban, és elmondta: semmiképpen sem indul az új pályázaton. Mint mondta: abszurd helyzet lenne számára, hogy a pályázat esetleges nyerteseként kapna a miniszterelnök által aláírt kinevezést hat évre, amellyel egyébként is rendelkezik 2008-ig. Kaderják úgy vélte: ezzel a rendelkezéssel nem megerősítik a hivatalt, hanem jelentősen gyengítik pozícióját és függetlenségét. Az elnök hozzátette: nem személyes kérdésről van szó, amennyiben ugyanis a 2008-ban lejáró szerződése után kérnék fel, hogy induljon egy új pályázaton, azt mindenképpen megtenné.

Az új elnököt, Horváth J. Ferencet - aki eddig alelnök volt - hétfőn nevezte ki hat évre Csillag István gazdasági miniszter, és kedden adta át neki a kinevezési okiratot. Ekkor a miniszter megismételte: a korábbi elnököt, Kaderják Pétert is megpróbálta rábírni a pályázatra. Csillag hozzátette: az energiahivatal függetlenségét és jogkörét is bővítették a módosítással az uniós csatlakozás előtt. Példaként említette, hogy a hivatal elnökét a miniszterelnök nevezi ki, illetve a másodfokú eljárásokban megszüntették a miniszteri beavatkozás lehetőségét.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő azt [origo] kérdésére csak annyit mondott: a két ügynek semmi köze egymáshoz. Megismételte Csillag szavait, miszerint Kaderjáknak volt lehetősége újra pályáznia a posztjára, ám ezt nem tette meg.

Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége kedden általános vitára alkalmasnak találta a PSZÁF-törvényjavaslatot. Az ellenzék véleményét megfogalmazva a fideszes Répássy Róbert "szakmai javaslatnak álcázott politikai leszámolásnak" nevezte az előterjesztést. Úgy vélte: a törvényjavaslatban a PSZÁF hatáskörét kellett volna bővíteni. A kormánypárti képviselők ugyanakkor azza érveltek, a befektetők és betétesek védelme érdekében nyújtották be a törvényjavaslatot, mert a felügyelet nem tudta megfelelően ellátni a feladatát a jelenlegi jogszabályi keretek között.

Kapcsándi Dóra