A határozat módosítására a szövegezés során kialakult nagy vita miatt került sor. Az eredeti javaslat szerint az Európai Néppárt (EPP) felszólítja "mindazokat, akik politikai tisztséget kívánnak betölteni az EU intézményeiben, hogy tárják fel a volt kommunista államokban folytatott szakmai és politikai tevékenységüket, és ne vállaljanak uniós tisztséget, ha korábban e rendszerek elnyomó apparátusához tartoztak".
A kongresszus elé került változat ezt olyan formában enyhítette, hogy ezt az igényt konkrétan az "elnyomó kommunista erőszakszervezetek" tagjaira, illetve azokra nézve fogalmazza meg, akiknek "részük volt emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében". A szöveg ugyanakkor - az előző változattal megegyezően - az érintettek belátására bízza, hogy vessenek számot a múltjukkal, és ennek alapján döntsék el, milyen tisztséget vagy politikai szerepet kívánnak vállalni az uniós intézményekben.
Az EPP képviselői a vita során azzal érveltek az eredeti verzió mellett, hogy a határozat elsődleges célja a totalitárius kommunizmus elítélése, az áldozatokról való megemlékezés, és az állásfoglalás semmiképpen nem tekinthető konkrét pártok vagy személyek ellen irányuló fellépésnek.
A határozattervezet a magyar szocialista politikusok között nagy felháborodást váltott ki. "Példa nélküli, hogy az Európai Parlament bármely frakciója megpróbálja előírni a többi politikai csoportnak, kiket fogadjon sorai közé a közép- és kelet-európai országokban törvényesen megválasztott európai parlamenti képviselők közül" - közölte Kovács László pártelnök, akit az eredeti határozattervezet elfogadása, Horn Gyula volt miniszterelnökkel együtt, érintett volna. Kovács az MSZP EP-listájának első helyén, Horn a második helyen szerepel, bár mindketten jelezték: nem kívánnak Brüsszelben dolgozni.
Michael Gahler német néppárti képviselő a Népszabadságnak ugyanakkor azt mondta: Horn Gyula megérdemelten kapta meg a Károly-díjat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kovács László, bár a nemzetközi életben európai tárgyalópartner, a magyar belpolitikában inkább "a régi gondolkodást" idézi. Példaként említette a lex Szász néven elhíresült törvényt, amivel szerinte a magyar kormány beleavatkozott egy független intézmény munkájába. "Ha Kovács László lenne a magyar EU-biztos, félő, hogy Brüsszelben is így próbálna beavatkozni a törvényes folyamatokba" - nyilatkozta Gahler a Népszabadságnak.
Az EPP a határozatban "sürgeti egy független szakértői szervezet felállítását az önkényuralom idején elkövetett emberi jogsértésekről szóló információk összegyűjtésére és értékelésére". Felkérték a tagországokat, állítsanak fel nemzeti bizottságokat a jogsértések kivizsgálására. Azt is kérték, hogy a tagországok oldják fel azoknak a dokumentumoknak - ha még léteznek ilyenek - a titkosítását, amelyek fényt deríthetnek a jogsértésekre. Felkérték az Európai Uniót, fogadjon el hivatalos deklarációt "az önkényuralmi kommunizmus elítéléséről". Javasolták egy kutató- és dokumentációs központ felállítását, az áldozatok emléknapjának kijelölését és egy emlékmúzeum létrehozását is.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az EPP egyik alelnöke helyeselte a végrehajtott változtatásokat, és azt mondta: ami a Fidesz számára a legfontosabb, amihez ők adtak be javaslatokat - mint az emlékmúzeum és az európai kutatóközpont -, azok benne maradtak a szövegben.
"Az elfogadott szövegváltozat olyan ing, amelyet közülünk senkinek nem kell magára vennie" - kommentálta az MSZP-s megfigyelő, Kósáné Kovács Magda a határozatot. Úgy vélte, hogy Szájer József, a Fidesz megfigyelője szakmai hibát követett el, amikor nem tiltakozott azonnal a határozat ellen, ami nemcsak az MSZP számára, hanem Magyarország számára is sértő. "A múltat nem lehet eltörölni, a múltat csak bevallani lehet" - mondta a szocialista politikus, ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy a fasizmus és a kommunizmus között nem szabad egyenlőségjelet tenni.
A határozat alapján az MDF küldöttsége kezdeményezni fogja az európai parlamenti képviselőjelöltek ennek megfelelő átvilágítását - közölte csütörtökön Olajos Péter, az MDF európai uniós integrációs irodájának vezetője. Hozzátette, hogy javaslataikat a párt vezető testületeinek szombaton tartandó tanácskozásán kívánják előterjeszteni. Egyrészt kérni fogják az elnökséget, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a párt európai parlamenti listán induló jelöltjei önkéntes alapon világíttassák át magukat. Másrészt az országgyűlési frakció közvetítésével kezdeményezni fogják az átvilágítási törvény hatályának kiterjesztését az Európai Parlament képviselőire is. Indoklásul elmondta: az MDF-küldöttség azért kezdeményezi az átvilágításokat, hogy a határozat konkrét cselekvésben is testet öltsön, illetve a benne foglaltaknak legyen valamilyen jogkövetkezménye is. "Pozitív dolognak tartom, ha példát mutatunk arra, szerintünk hogyan kell alkalmazni ezt a határozatot. De ez nem azt jelenti, mintha arra gyanakodnánk, hogy közülünk érintett lehet valaki ebben" - mondta.