Gazdasági érdekek miatt hagyják elcsúnyulni a fővárost

Az utóbbi időben több értékes belvárosi épület bontása is felmerült. Legutóbb az Izabella utca egyik épülete és a Belső-Erzsébetváros több háza került veszélybe. Városvédők szerint az önkormányzatokat gazdasági érdekek vezérlik, amikor jóváhagyják értékes régi épületek bontását, a befektetőknek pedig csak a nyereség számít. A helyzetet tovább rontja, hogy nincs egységes stratégia a főváros építészeti értékeinek megőrzésére.

Pedig a KÖH-nek több lehetősége van az értékes épületek védelmére. Egyedi műemlékvédelem alá helyezheti az épületeket, vagy a területi védelem formái közül például műemléki környezetté nyilváníthatja az adott városrészt. Az egyedi védettség esetén minden átalakításhoz a KÖH engedélye szükséges, a területi védelemnél viszont a "területileg illetékes építési hatóság", azaz az önkormányzatok kezében van a döntés joga.

Készül egy, a műemlékvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslat, amelyen a KÖH munkatársai dolgoznak, de ez legkorábban szeptemberben kerülhet a minisztérium elé - mondta el Róna Katalin, a KÖH sajtófőnöke. Ráday Mihály szerint van rá esély, hogy így több műemlékvédelmi szempont érvényesül majd, de egyelőre keveset lehet csak tudni a tervezetről.

Az értékes épületeket az sem védi igazán, ha a világörökség részét képezik. Ez ugyanis semmire nem kötelez azon kívül, hogy "az adott állapotban kell megőrizni őket". Az országok hatályos előírásai vonatkoznak rájuk - mondta el Suk Viktória, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának referense. Az UNESCO a világörökségi helyszínek környékén esetenként "védő rávezető zónát" jelöl ki (például a régi zsidónegyed esetében is), de ez sem kötelez az értékek megőrzésére. Nem csak Magyarországon ez a helyzet, a világ mindössze két országában létezik világörökségi törvény. Budapesten egyébként az Andrássy út és történelmi környezete, a Budai Várnegyed és Budapest Duna-parti látképe a világörökség része, és hazánkban található a világörökségek egy százaléka.

Wirth Zsuzsanna