Cél a hatékonyabb magyar szakképzési rendszer<br/>

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításáról folyt ma a vita a parlamentben. A törvényjavaslat lehetővé teszi a határon túli magyarok szakképzésének támogatását is.

"A megváltozott piacgazdasági feltételek között nagy szerep hárul a szakképzési alap ésszerű felhasználására, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkaerő felkészülését", mondta Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára.
A törvényjavaslat célja, hogy hatékonyabbá tegye az egész magyar szakképzési rendszert. A szakképzési hozzájárulás, illetve a fejlesztési támogatások rendszerében új elemek jelennek meg. Ezek közé tartozik az európai közösségi programokhoz történő hozzájárulás, valamint a gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatottak képzésben való részvételének elszámolhatósága.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalók esetében az Országos Képzési Jegyzéken kívüli szakképzési költségek is elszámolhatók legyenek. A hatékonyság növelése érdekében az elszámolhatóság mértékét 0,2 százalékról 0,5 százalékra emelnék.
"A szakképzés fejlesztésének egyik kiemelt fejlesztési iránya a felnőttek szakmai tovább- és átképzésének jogi és pénzügyi eszközökkel való támogatása", mondta Pálinkás József. A javaslat a már meglévő keretek bővítésével valósítaná meg a szakképzési hozzájáruláshoz kapcsolódó pénzügyi feltételek javítását, amit a tervezhetőség érdekében 2000 januárjától vezetne be.

Sági József (Fidesz), az oktatási és tudományos bizottság előadója elmondta, hogy a testület egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot.
Csizmár Gábor (MSZP) a beterjesztett törvényjavaslat és az ugyancsak az Országgyűlés által most tárgyalt oktatási törvénymódosítás közötti ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. A képviselő véleménye szerint pénzügyi forrásokat akarnak elvonni az intézményes szakképzéstől, és ez nincs összhangban a törvényalkotó szándékával.
Lezsák Sándor (MDF) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kedvezményezett felhasználók körének bővítése hátrányosan érinti a szakiskolákat.
Horn Gábor (SZDSZ) azt mondta, "sok bonyodalmat okozhat a jövőben, ha az elszámolhatóság mértékét 0,2 százalékról 0,5 százalékra emelik, mert ez oda vezethet, hogy a gazdasági társaságok saját embereiket utaztatják majd szakmai továbbképzés címén".
Balczó Zoltán (MIÉP) elmondta, pártja egyetért azzal, hogy lehetővé teszik a határokon túli magyarok szakmai képzésének támogatását.
Jánosi György (MSZP) kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lesz-e megfelelő fedezet a bővülő szakképzési feladatok ellátására. Mivel az utóbbi időben a felsőoktatás finanszírozása dinamikusabban fejlődött, ezért véleménye szerint fokozottabb elenőrzésre van szükség a felsőoktatási intézmények szakképzési alapból való részesülése esetén.
T. Asztalos Ildikó (SZDSZ) szerint a gazdasági élet szereplőit érdekeltté kell tenni a szakképzés támogatásában. A külföldi befektetők számára Magyarország éppen a szakképzett munkaerő miatt vonzó.
Pálinkás József oktatási minisztériumi államtitkár a felvetésekre válaszolva elmondta, hogy a kormányzat elsősorban a felsőfokú szakképzés bővülését szeretné elérni.

(MTI)

Ajánló:

A képviselő fényképes bemutatkozó oldala.