Akár az államformáról is dönthetünk népszavazással<br/>

Szakértők szerint módosítani kellene az alaptörvényt Jogi szakértők állítják, ha a parlament nem módosítja sürgősen az alkotmány népszavazással kapcsolatos rendelkezéseit, a jövőben olyan témakörökben is referendumot kényszeríthetnek majd ki az állampolgárok, amelyek következményeként akár a magyar alkotmányos berendezkedés alapjai is megváltozhatnak. Sőt egymásnak teljesen ellentmondó szabályok is életbe léphetnek a népszavazások következtében.

Mint ismeretes, az Alkotmánybíróságnak jelenleg arról kell döntenie, hogy kiírható-e népszavazás arról, az állampolgárok közvetlenül kívánják-e megválasztani a köztársasági elnököt. A taláros testület döntése azonban messze túlmutat majd ezen az ügyön. 1993-ban ugyanis arról határozott az Alkotmánybíróság, hogy népszavazás nem irányulhat burkolt alkotmánymódosításra. (Márpedig az elnökválasztás módjáról tartott népszavazás az alaptörvény módosítását is igényelné.) Négy évvel később azonban egy alkotmánymódosítás következtében magába az alaptörvénybe illesztették azokat a témaköröket, amelyekkel kapcsolatosan nem írható ki referendum.

Gy. Balázs Béla felvétele

A felsorolásban a népszavazás, mint témakör nem szerepel. Az Országos Választási Bizottság (OVB) erre hivatkozva foglalt úgy állást, hogy az államfő választásának módjáról megtartható a referendum. Több jogi szakértő támadja ezt az álláspontot. Takács Albert alkotmányjogász szerint még mindig érvényes az 1993-as alkotmánybírósági rendelkezés, azaz nem csak a felsorolt témakörökben, hanem minden más vonatkozásban tilos az alaptörvény burkolt megváltoztatásáról népszavazást tartani.

Ha az Alkotmánybíróság az OVB álláspontját fogadja el, azaz lehetővé teszi a referendum kiírását, az egyet jelent majd azzal, hogy minden olyan témakörben népszavazás tartható, amelyet nem tilt maga az alaptörvény. Ennek következtében az emberek szavazhatnának Magyarország államformájáról (akár a királyságot is vissza lehetne állítani), megváltoztathatnák hazánk fővárosát, de akár arról is dönthetnének, hogy megszüntetik magát az Alkotmánybíróságot vagy más alapvető jogintézményt. (Az adónemekről, s azok mértékéről ebben az esetben sem lehetne népszavazást tartani, mivel ez a témakör szerepel az alkotmányban felsorolt tilalmi listán.)

A népszavazások azzal a következménnyel járhatnának, hogy megváltoztatják a magyar alkotmányos berendezkedést alapjait. Éppen emiatt azok a jogi szakértők, akik az OVB álláspontját fogadják el, azt javasolják, a parlament mindenképpen módosítsa az alkotmányt abból a célból, hogy az előbbi vagy más fontos témakörökben ne lehessen ügydöntő népszavazást tartani.

Az Alkotmánybíróságon tegnap a köztársasági elnök választásának ügyében annyi történt, hogy Németh János, a testület elnöke a teljes ülésen bejelentette, ő maga lesz az ügy előadó bírája. Ez azt jelenti, ő készíti majd el azt a határozati javaslatot, amelyet a 11 alkotmánybíró megtárgyal, s amelynek elfogadásáról szavaznak.

Nagy Gergely, Spirk József

(Népszava)