Fellebbezett az állam<br/>

A Magyar Állam jogi képviselője tegnap - a fellebbezési határidő utolsó napján - benyújtotta jogorvoslati kérelmét a 4-es metró ügyében - értesült a Magyar Hírlap. A másodfokú ítéletet a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma hozza meg, amely éppen most készül lezárni a budapesti világkiállítás lemondása miatt keletkezett pert, amelyben már kártérítésre kötelezték az államot.

A metró és az expo ügye ezekben a napokban fut össze a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumában.
Értesülésünk szerint a Magyar Állam - a metróper alperese - tegnap beadta fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. A jogi képviselő az indoklást nem kívánta részletezni, de valószínű, hogy abban ugyanazok a fő érvek találhatók meg, amelyekre az ügyvéd már az elsőfokú tárgyaláson is hivatkozott. Vagyis: szerezze be a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a Luxemburgi Nagyhercegség polgári törvényeit, a honi törvénytár szabályai közül pedig azokat vegye figyelembe, amelyek szerint a metró megépítéséről a régi kormány által 1998. április 7-én aláírt megállapodás az új kormány határozata miatt megszűnt: teljesítése lehetetlenné vált.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az április 6-án kihirdetett ítéletében azt állapította meg: érvénytelen a pénzügyminiszternek az a tavaly november 10-én kelt nyilatkozata, amely szerint a tárca anyagi okok miatt nem tud részt venni a budapesti 4-es metró finanszírozásában. Az elsőfokú ítélet szerint a megállapodás felmondásának csak akkor lenne helye, ha azt maga a megállapodás vagy a törvény lehetővé tenné. A szerződés azonban nem szól a felmondásról, a polgári törvénykönyv pedig azért nem vehető figyelembe, mert a megállapodás nem illik bele a Ptk. egyik szerződéstípusába sem.
Hiába hivatkozott az alperes, a Magyar Állam képviselője arra, hogy a kormány és a főváros megállapodása csak az Európai Beruházási Bankkal megkötött finanszírozási- garanciavállalási szerződéssel együtt ítélhető meg, ez utóbbinak a felmondására pedig - az 1998. április 9-én aláírt dokumentum szerint - a Luxemburgi Nagyhercegség törvényeit kell alkalmazni.
A PKKB nem tanulmányozta a luxemburgi jogot - ehhez, mint megállapította, körülbelül fél év kellett volna. A "lehetetlenüléssel" kapcsolatos érveket pedig figyelembe nem vehető fejtegetésnek minősítette.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a Legfelsőbb Bíróság a budapesti világkiállítás 1994. évi lemondása miatt keletkezett kártérítési per első fordulójában azt állapította meg, hogy az expo elmaradásáról szóló törvény megszüntette azokat a magánjogi szerződéseket, amelyeket a kiállítási csarnokok megépítésről kötöttek. Az ítélet ráadásul azt is tartalmazza, hogy a szerződés megszűnése, vagyis a teljesítés lehetetlenné válása a törvényi-közhatalmi beavatkozás miatt egyik félnek sem róható fel. Az állam azonban köteles kártérítést fizetni. Az 1995 óta tartó expoper elvi kérdéseinek immár jogerős eldöntése után most a kár összegének meghatározása következik.
A KÉSZ és Társa Közkereseti Társaság, mely annak idején versenytárgyaláson nyerte el a jogot a 39 ezer négyzetméter alapterületű kiállítási csarnok tervezésére, felépítésére, utóhasznosítására, 2 milliárd 466 millió forint kártérítés és kamatai megfizetését kérte a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. Információnk szerint az igazságügyi szakértők a körülmények bizonytalansága miatt ennél jóval kisebb összeg megítélését látják indokoltnak. A felek egyelőre nem kívántak nyilatkozni az elkészült szakvéleményről. A Fővárosi Bíróság gazdasági tanácsa hamarosan kitűzi az újabb tárgyalását.

Kulcsár Anna

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Amit a kérdéses közlekedési eszközről tudni kell