Utoljára hívták össze az ÉT tagjait<br/>

Az Érdekegyeztető Tanács mai ülésén vita várható arról, hogy az 1990 óta létező érdekegyeztető fórum miként szüntesse be működését, és alakuljon át Országos Munkaügyi Tanáccsá. A kormány tervei szerint az Országos Munkaügyi Tanács csak részben venné át az ÉT feladatait, bizonyos témák más, új érdekegyeztető fórumokra kerülnének át.

A kormányzati oldal a mai napra kezdeményezte az Érdekegyeztető Tanács utolsó ülésének összehívását. A tervek szerint az ülésen lezárnák a fórum eddigi munkáját és kialakítanák az ÉT szerepét részben átvevő Országos Munkaügyi Tanács (OMT) ideiglenes működési szabályzatát. A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók az OMT-ben egyeztetnének a minimálbérről, a munkaügyi jogszabályokról, a foglalkoztatáspolitikáról és a szakképzésről.
Az eddig az ÉT munkájának nagyobb részét kitevő gazdaságpolitikai konzultáció a május 9-én megalakult Gazdasági Tanácsban folyna tovább.
A kormány által a feleknek elküldött alapszabály-tervezet szerint a bértárgyalások előtt a Pénzügyminisztérium egyeztetne az érdekképviseletek szakértőivel és az Országos Munkaügyi Tanáccsal. A tervezet szerint az OMT tagjai csak a megfelelő taglétszámmal és támogatottsággal rendelkező szervezetek lehetnének. Az OMT-ben megfigyelői státust is kaphatnának kisebb szervezetek.
A tervezetben szerepel, hogy az OMT gondoskodik az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodások betartásáról, ám az ÉT megszűnésének módját nem rögzíti a szöveg. Az ÉT azonban több törvényben is szerepel, így gondot jelenthet, hogy az átalakulás után ezeket is módosítani kell majd.
Az utolsó ülésen arról is dönteni kell, hol tárgyaljanak a továbbiakban azokról a témákról, amelyeket az ÉT 1999-re kitűzött munkaprogramja tartalmaz. Ezek között szerepelt a konzultáció a minimálbérek emeléséről és a bérek EU-felzárkóztatásának lehetőségéről, az adóreformról, a tb ellenőrzéséről, valamint a szociális charta ratifikálásáról. Az ÉT ebben az évben tárgyalt volna a hazai vállalatok védelméről, a munkavédelem nemzeti programjáról és a munkaügyi ellenőrzésekről szóló elképzelésekről is.

Nyolc év alatt száz ülés

Az 1988-ban életre hívott Országos Érdekegyeztető Tanács a rendszerváltás után átalakult és kibővült az újonnan alakult szakszervezetekkel és munkaadói érdekképviseletekkel. Az 1990 őszén megalakított ÉT célja volt, hogy folyamatos párbeszédet biztosítson a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között, egyeztesse a munka világában szereplők érdekeit, és megelőzze a konfliktusok kialakulását.
Az ÉT-ben megállapodások esetén a résztvevők kötelező magatartási szabályokat vállalnak: a kormány a megállapodásnak megfelelő törvényjavaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé, a szociális partnerek pedig nem támogatnak ezektől eltérő követeléseket. Az Érdekegyeztető Tanács kereteit máig nem rögzíti konkrét jogszabály. Működését a konszenzuson alapuló alapszabály biztosítja, ezenkívül több törvény, köztük a Munka törvénykönyve említi meg bizonyos hatásköreit. Megalakulása óta az ÉT több mint 100 plenáris ülést tartott, és közel 250 napirendi pontot tárgyalt.
Az ÉT-nek meghatározó szerepe volt a taxisblokád megoldásában. 1990. október 28-án háromnapos tárgyalás után megegyezés született arról, hogy az üzemanyagárakat 12 forinttal csökkentik az árak liberalizálásáig. A privatizációs folyamatok elindulásakor, 1991-ben az ÉT részt vett a munkavállalói résztulajdonosi program alapelveinek kidolgozásában, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a korábban állami tulajdonban lévő vállalatok dolgozói tulajdonrészhez jussanak az átalakuló társaságokban. Az ÉT fontos szerepet vállalt a Munka törvénykönyvének megfogalmazásában, amelyet az Országgyűlés 1992 márciusában fogadott el.
A kormány kezdeményezésére kezdődött meg 1994-ben az ÉT-ben a társadalmi gazdasági megállapodás előkészítése. A tárgyalássorozat célja az volt, hogy a felek egyeztessenek a gazdaság- és társadalompolitika fő irányelveiről és a megvalósítás érdekében vállalt kötelezettségeikről. Bár születtek részmegállapodások, a társadalmi gazdasági megállapodást végül nem sikerült megkötni. A tárgyalások 1995 elején lezárultak.

Joób Sándor

(Magyar Hirlap)