Közalapítványokat vizsgál a Miniszterelnöki Hivatal<br/>

Közalapítványok megszüntetését tervezi a Miniszterelnöki Hivatal, mert álláspontjuk szerint nem töltik be megfelelően szerepüket, és egyes közalapítványok tevékenységei között átfedések vannak - értesült a Magyar Hírlap. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda legkésőbb júniusra befejezi a közalapítványok vizsgálatát.

Értesüléseink szerint szinte valamennyi közalapítványnál észleltek kisebb-nagyobb szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) szakértői. A vizsgálatok visszaélésekre is fényt derítettek.
Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának vezetője lapunknak elmondta: az ÁSZ az Országgyűlés, a KEI a kormány és a szaktárcák által alapított közalapítványokat vizsgálja át. A munka már jórészt lezárult, a végleges eredményeket legkésőbb június 30-áig várja a kormány.
Az átvilágítás során kiderült, hogy a közalapítványok működési hibái részben a jogszabályok hiányosságaira vezethetők vissza. Az Igazságügy-minisztérium már dolgozik a civil szféra működési rendjét szabályozó törvénytervezeteken. Ezek még képlékenyek, és a nonprofit szervezeteket is bevonják a munkába egy országos konferenciasorozaton keresztül - mondta Várszegi Dóra.
A kormány álláspontja szerint még nem jött el az idő a közalapítványi rendszer megszüntetésére, de szükségesek a jelentős reformok, hogy állami funkciókat is átvállalhassanak. Gyakorta csak az állam pénzújraelosztó feladatát vették át, s nem látták el a feladatukat, amire létrehozták őket.
Előfordulnak átfedések is, ezen alapítványok megszüntetését tervezik. A főosztályvezető szerint egyelőre nincs olyan közalapítvány, amit biztosan felszámolnak. A jövő héten kezdi meg munkáját egy tárcák közötti munkabizottság, amely szintén a közalapítványi rendszer áttekinthetőbbé tételén dolgozik majd.
Lapunk úgy tudja, a szakértők sok visszatérő, általánosítható problémára bukkantak. A megállapítások között szerepel, hogy a közalapítványok nem képesek a központi költségvetési forrásokon túl meghatározó mértékű anyagi támogatást integrálni. Azok a szervezetek, amelyek vállalkozással próbálták vagyonukat forgatni, többségében vesztettek az üzleteken. Olyan vállalkozói tevékenységgel is találkoztak, ahol évente százmillió forintos veszteséget könyveltek el.
Számtalan más anomáliára is bukkantak a szakemberek az átvilágítás során. Ezek egy része a jogszabályok hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza. Kis túlzással mondható: nincs két egyforma alapító okirat. Mivel nincs egységes forma, a dokumentumok alapján lehetséges az, hogy a közalapítvány a teljes vagyonát felélje, vagy ne az előírt célokra használja fel, de van olyan okirat is, amely nem határozza meg pontosan az ellátandó közfeladatokat.
Komoly kifogások merültek fel a közalapítványok társadalmi elfogadottságával kapcsolatban, és a pénzek felhasználásának hatékonyságát sem ellenőrizték kellően. A szakértők javasolják párhuzamosságok megszüntetését, a közalapítványok számának csökkentését.
Nagy Szilvia

(Magyar Hirlap)