A medve fittyet hány az árnyékára <br/>

A hagyomány szerint február másodikán a medve kijön a barlangjából, s ez meghatározó jelzés az időjárásra nézve. Ha süt a nap, a mackó megriad árnyékától, és ijedtében visszafekszik még néhány hétre, azaz hosszú tél várható. Borús időben ellenben a medve nem bújik vissza, tehát közeleg a tavasz. Az [*****] a veresegyházi medveparkban járt utána, hogy a macik teljesítik-e kötelességüket. A medvék kijöttek, meg is látták az árnyékukat, de eszük ágában sem volt visszahúzódni.

Ön szerint milyen időjárás várható, ha a medve kijött a barlangjából, meglátta az árnyékát, de nem bújt vissza?
Ide írja véleményét!

A veresegyházi Medve Menedékhely valószínűleg egyedülálló vállalkozás Közép-Európában. A nonprofit parkhoz a földet a helyi önkormányzat biztosította, a területet pedig egy angol állatvédő szervezet, a World Society for the Protection of Animals (WSPA) alakította ki, Libearty nevű programjának keretében. A cél az volt, hogy rossz körülmények között élő medvéket mentsenek meg. Jelenleg 34 loncsos, lompos és bozontos maci tölti itt a megérdemelt pihenés napjait.

"Az ötlet onnan jött, hogy még a hatvanas években, amikor a Lutrát forgatták, a Mafilm létrehozott Gödöllőn egy telepet, amit a forgatás végeztével aztán ki is rámoltak. Ide költözött be '87-ben a gödöllői remete néven ismert Kósa József, aki filmforgatási célzattal állatokat gyűjtögetett" - avatja be az [*****]-t a viszontagságos kezdetekbe a park vezetője, Horkai Zoltán. "Aztán jöttek a kilencvenes évek, a privatizáció, s mivel Kósa úr – aki Medvepapának hívja magát - mindenféle szerződés nélkül költözött a telepre, mennie kellett. Óriási balhé volt, hogy mi legyen a rengeteg állattal - a 19 medvén kívül volt ott 64 kutya, farkas, ezüstróka, holló és még sok más védett állat. A WSPA itteni képviselője és a veresegyházi polgármester is járt ott, így született közös erőből a park." Az angol állatvédő szervezet több hasonló farmot hozott létre szerte a világon, s ha sínylődő medvékről hallanak, elhelyezik őket valamelyik medvemenhelyen.

A medvefarm 3 és fél hektárnyi területen működik, ahol van három tó, egy kis erdő és hét barlang. "A hét odút a WSPA alakította ki, de a medvék is vájtak maguknak baromi nagy barlangokat. 10 perc alatt kiásnak 4-5 köbmétert, mi a lapáttal sehol sem vagyunk" - mesél a tereprendezésről a park vezetője.

Az itteni csacsi öreg medvék többsége sanyarú sorsot tudhat maga mögött. "A gödöllői telepen is megtörtént, hogy három mackó lakott egy 2X2 méteres ketrecben"- mondja Horkai Zoltán. "Ukrajnai medvénknek, Kotyának, talán még ennél is nehezebb élete volt. Cirkuszban kezdte a karrierjét. Tudni kell, hogy a medvéket csak nagyon fiatalon használják a produkciókhoz, utána finito, mehet a lecsóba. Kotya 17 évig sínylődött egy borzasztó kicsi ketrecben, ahonnan csak a takarításkor hozták ki, annyi volt a mozgás neki. Már az altatás várt rá, amikor a WSPA rátalált, mi pedig befogadtuk. Fél éve van itt, de a kondija még mindig sokkal rosszabb a többiekénél" - ecseteli Horkai. De más medvék is borzasztó dolgokon mentek keresztül. Az egyik mackót például egy állatgyűjtő olyan kicsi ketrecben tartotta, hogy határozatban kellett elvenni tőle: veszélyeztette a közbiztonságot, ugyanis kezdte szétfeszíteni 80X150 centis kalitkáját. " A macit nem tudták kivenni, a ketrecet nem takarították, így az állat saját piszkában feküdt. A szőrét beborította az ürülék. Amikor ide szállítottuk, nem tudtuk hol megfogni, a piszkával borított bundával öleltük magunkhoz" - számol be a borzalmakról a vezető.

A parkban három és fél hektáron szaladgálnak, fürdenek, játszanak, másznak fára a medvék, senki nem háborgatja őket. "Eredetileg látógatókat sem akartunk ide engedni, de nyilvánvaló, hogy nem tudjuk távol tartani őket" - ad számot a park filozófiájáról Horkai. A medvék éppen ezért nem is filmeznek, bár ez nehezen is menne. "Fél éves ittlét alatt annyira megszokja a maci a szabadságot, hogy ha kivisszük filmezni, fogja magát és elballag. Nem lehet kontrollálni" - mondja a menhely vezetője.

Így azonban a park nem termel bevételt. A költségek jelentős részét Horkai állja saját forrásból, az önkormányzattól egy autót kapott, de a közüzemi költségeken kívül mindent ő fedez. "Az élelmezés elég nagy gond, bár az európai medvék főleg növényeket esznek, és a parkban annyi fű nő, hogy harmincnégyen sem tudják lelegelni. Szponzoroktól pedig rendszeresen kapunk emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert." A közhittel ellentében, ha a macik húst kapnak, csak nyammognak rajta. Micimackó méz iránti rajongása azonban nem véletlen, s Füles mackó sem ok nélkül énekli, hogy kedvence a friss méz s más finom falatok: az itteniek is az édeset szeretik. "Kedvencük a kakaós csiga, a diós kifli, a túrós táska, a lekváros buktát pedig imádják. Ez jó, mert rengeteg kalória van bennük, amit a szervezet fel tud használni" - mondja Horkai.

A parkban élő medvék többsége 10-12 éves, vannak néhány évesek is, s többen már húsz fölött járnak. Ha Maci Laci igazi lenne, nemigen élne tovább harminc-harmincöt évnél, de a húsz év is már tisztes kornak számít. A menedékhelyen az eddigi majdnem kétéves működés alatt egy medve halt meg, az is betegségben. Ugyanakkor szaporulat sincsen. "A cél nem az, hogy minél több medve legyen, hanem hogy a meglévő rossz sorsú macik kedvező körülmények közé kerüljenek" - mondja Horkai. Éppen ezért minden medvét kasztrálnak, illetve "a lányok fogamzásgátló implantátumot kapnak". A park vezetői nem akarnak átesni a ló másik oldalára: több mackó nem jöhet ide. Így körülbelül száz négyszögöl jut egy medvére. A nagy terület azért is jó, mert néha bizony Balu nyomdokain haladva beindul a pofonofon a medvék között. "Ha vannak is atrocitások az állatok között, komolyabb sérülés még nem volt: a magát gyengébbnek érző maci ugyanis nem áll le verekedni, hanem a nagy területen el tud szaladni" - tudjuk meg a medvecsoport életének eme jellemző részletét Horkaitól.

Ami a téli álmából felébredő és árnyékától megijedő medvét illeti, a park vezetője földig rombolja illúzióinkat: "A téli álmot nem úgy kell elképzelni, hogy novemberben lefekszik a maci, szépeket álmodik, és márciusban felkel. Ez csak annyit jelent, hogy ilyenkor lelassulnak, többet alszanak, kevesebbet esznek és mozognak. De az például itt mindennapos, hogy kibújnak a barlangból, legalább a dolgukat elvégezni. Egy medve sincs bent több napig egyhuzamban" - ábrándít ki Horkai. Így tehát akár február elsején is láthatunk barlangjából előmászó csekély értelmű medvebocsot, és február harmadikán is, még ha derűs volt is az idő előző nap. S noha tény és való, hogy a medvék ijedősek, azt az [*****] munkatársa is saját szemével látta, hogy a saját árnyékától egy mackót sem fogta el a rémület.

Aki mégis hisz a hagyományban: amikor a medve kijött a barlangjából, épp sütött a nap. Így meglátta az árnyékát, de fittyet hányva a hagyományokra, egyáltalán nem ijedt meg, és nem is ment vissza otthonába.

Az árnyékától megijedő és ezzel az időjárást döntően befolyásoló állat nem csak magyar hagyomány. A németek például a sündisznót ruházták fel hasonló képességgel, míg az Egyesült Államokban ezen a napon jön elő a pennsylvaniai Punxsutawney városában a mormota. A két utóbbi hagyomány összefügg: a Punxsutawney Phil nevű mormota története német export. Pennsylvania német telepesei ugyanis sünit nem találván a (szerintük) hozzá hasonlító s a környéken igencsak gyakori mormotában vélték felfedezni az árnyékától berezelő időjóst. Így lett 1887-től február 2. mormotanap az Egyesült Államokban. Az angolok és a skótok sokkal prózaibban közelítik meg a dolgot: a rémüldözős állatokat teljesen kihagyva ők egyszerűen úgy tartják, hogy ha február 2-án derült az idő, akkor messze még a tavasz. Az amerikaiak mindenesetre örülhetnek: a mormota, Punxsutawney Phil ma nem látta meg árnyékát - azon a tájon tehát lassan már tavaszodik.

Szakács Judit

Ajánló:

Az angol állatvédő szervezet tevékenysége, története (angolul)