A ciánszennyeződés miatt nehézfémek rakódtak le a Tiszában<br/>

A magyarországi szakaszt hiába hagyta el a Tiszába került cián, a károsodás mértéke még nagyobb lehet a ciánnal együtt érkezett nehézfémek miatt. A Környezetvédelmi Minisztérium még vizsgálja a nehézfém hatását a folyó élővilágára, hogy megelőzzék a további károsodást.

Borbély János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára ma tagadta a napokban elterjedt információt, mely szerint a folyó és környezetének károsodása enyhíthető lett volna vasszulfáttal. Borbély és a Debreceni Agrártudományi Egyetem két kémikusa szerdán elmondta, hogy a vas-szulfát elméletileg alkalmas a cián közömbösítésére, de ebben a helyzetben nem lehetett volna alkalmazni. Minimum 400 tonna szilárd állapotú vas-szulfátból készült oldatot kellett volna a Tiszába juttatniuk a cián közömbösítésére, és mivel még sosem volt hasonlóra példa, senki nem tudja, hogy az így keletkezett vegyületeknek milyen negatív hatásai lettek volna a környezetre.

Eközben Kótai László, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetének munkatársa újra kijelentette: vas-szulfáttal megelőzhető lett volna a példátlan élővilág-pusztulás a Tiszán. Kótai kijelentette: az elképzelhető, hogy a vas-szulfát hatására a legkritikusabb szakaszon néhány hal megfulladt volna. Ez azonban közel sem jelentett volna olyan jelentős pusztulást, mint amilyet a cián okozott, és mi több, nem veszélyeztette volna az egész folyó élővilágát. Közölte továbbá: kísérletekkel győződtek meg arról, hogy a vasvegyülettel semlegesített ciános vízben életben maradnak a halak.

A Romániából érkezett ciánszennyezés elhagyta a magyarországi szakaszt. A Környezetvédelmi Minisztérium végzi a kárfelmérést, a rehabilitációt. Súlyos problémát okozhat viszont a vízben lerakódó, szintén a szennyezéskor érkezett nagy mennyiségű nehézfém. Sóvágó Imre kémikus docens szerdán elmondta, hogy a ciánnak két formája van: rézhez kötött és szabad cián. A ciánszennyeződés nyomán tehát sok nehézfém, nagyrészt réz is bekerült a folyóba. A réz káros hatásait még vizsgálják, meg kell előzni a még súlyosabb pusztulást.

Csütörtökön Szolnokra és Romániába, a baleset helyszínére érkezik az Európai Unió környezetvédelmi biztosa. Több ország felajánlotta, hogy szakértőket küld Magyarországra, többek között finn és cseh szakemberek jönnek segíteni a magyar kollégáiknak.

A Dorogi Hulladékégető felajánlotta, hogy ingyen elégetik a veszélyes hulladéknak minősülő haltetemeket, de a Környezetvédelmi Minisztérim feltehetőleg nem él ezzel a lehetőséggel. Borbély János ezt azzal indokolta, hogy az égetéssel nem tudnák pontosan felmérni az elpusztult halak mennyiségét. Inkább azt a módszert választják, hogy a haltetemeket a földbe ásott, nejlonnal "kibélelt" gödrökbe helyezik.

Eközben Petre Roman román külügyminiszter szerdán érthetetlennek nevezte, miért közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy Magyarország per indítását mérlegeli Románia ellen. A külügyminiszter felszólította a magyar politikusokat, hogy ne tereljék politikai síkra a ciánszennyezés problémáját. A román külügyminiszter kijelentette, hogy Románia soha nem tagadta felelősségét. "Más kérdés a bűnösség. Nem volt szó semmilyen hanyagságról, az eljárások megsértéséről. Természetesen súlyos dolog történt, de ez a baleset nem annyira súlyos, mint inkább rendkívüli" - tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden kijelentette: Magyarország három kártérítési pert indít a ciánszennyeződés miatt. A szennyező céget valószínűleg Romániában perlik be, Ausztráliában indítanak pert az ausztrál anyavállalat ellen, és valószínűleg Románia ellen is külön pert indítanak. Ezzel kapcsolatban még az igazságügyi és a külügyi tárca egyeztet.

[*****]

Ajánló:

A Környezetvédelmi Minisztérium honlapján