A szuperhősök csatát vesztettek a magyar képregény-piacon

Idén két képregény szűnt meg a hazai piacon, a Pókember - Spiderman - és a Spawn. Bár amerikai szuperhősök helyett inkább japán, manga füzeteket keresnek a gyerekek, vannak, akik igazán elkeseredettek a lapok megszűnése miatt. Az [*****]-nak nyilatkozó abaújvári kisfiú, Mestellér János annak ellenére kitartott a Pókember mellett, hogy osztálytársai folyamatosan gúnyolták emiatt.

Elkeseredetten nyilatkozott az [*****]-nak a 11 éves Mestellér János, aki amióta olvasni tud, rajongója a szuperhősökről szóló képregényeknek. Ő például a lapok olvasói rovatának hasábjain megjelenő csererovat segítségével egészítgeti ki közel 100 füzetes gyűjteményét. Az abaújvári kisfiú szerint is kezdenek kimenni a divatból Pókember és társai, az osztálytársai is kinevetik, túl gyerekesnek tartják ezeket a képregényeket. Pedig János szerint "ha legalább három számot végigolvasnának, akkor észrevennék a történetek mélyebb mondanivalóját is". Szerinte a legizgalmasabb e képregényekben egy-egy karakter élettörténetének, családjának feltérképezése. "Ha valaki megismeri a szereplőket, könnyen átélheti a kalandjaikat" - tette hozzá szomorúan. Kedvenc hőse a magyar piacról most eltűnt Pókember volt.

Itthon olyan füzetet érdemes csak megjelentetni, amit valamihez - lehetőleg filmhez vagy TV műsorhoz - kötni tud a közönség. Szakonyi Gábor, a képregénykiadással is foglalkozó SEMIC Interprint Kft. PR szakértője szerint mindig az éppen aktuális filmbemutatókhoz kapcsolódó történetek a legkelendőbbek, így például az utóbbi idők egyik legnépszerűbb füzete a Star Wars volt. A magyar piacon megfigyelhető, hogy a szuperhősök iránt egyre kisebb az érdeklődés, mostanában inkább a manga stílust követő japán füzetek a divatosak (Sailor Moon, Ai a videolány, Dragonball). Ezek a figurák egyrészt a tévéből ismertek, másrészt az internetet is ellepték a manga rajzok. Nyugaton is népszerű a manga, egyes képregénykiadók csak erre specializálódtak, és a megszűnő Spiderman helyett itthon is egy ilyen füzet, Ai a videolány története jelenik meg. Pedig Spiderman nyugaton évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend, az Egyesült Államokban pedig a kifejezetten nem kisiskolásokhoz szóló pokolfajzat, Spawn vezeti az eladási listákat. A Magyarországon újdonságnak számító mangák részben átalakítják a piacot is, hiszen míg a szuperhősök kalandjait szinte csak fiúk vásárolták, a manga füzetek egy része inkább lányoknak szól.

A Superman sikere nyomán tervezett, de nála könnyedebb, emberibb, harc közben is tréfálkozó Pókember történetéből hamarosan játékfilmet készít a Sony-Columbia Pictures. A szinopszist James Cameron írta (ő rendezte a Terminator filmeket és a Titanicot is). A főszereplőt még keresik, tárgyalnak többek között Leonardo DiCaprioval és Jim Carreyvel is. Spiderman képregények 1962 óta jelennek meg az USA-ban, Magyarországon pedig 1989 és 2000 között szórakoztatta a hős az érdeklődőket. Pókember eredetileg egy árva kisfiú volt New Yorkban, akit Peter Parkernek hívtak és nagynénje, a jóságos May Parker nevelte. A kis Peter jótanuló, visszahúzódó gyerek volt, érdekelték a tudományok és csúfolták osztálytársai. Titkos szerelme, a legmenőbb csaj a gimnáziumban (Mary Jane) épp oly elérhetetlen volt számára, mint nehezebb tornagyakorlatok végrehajtása. Aztán egy szép napon Petert egy laboratóriumi kísérlet során megcsípte egy radioaktív pók, és ettől szupererős és -ügyes lett, mászik a falon, 10 métereseket ugrik helyből, és piros-kék jelmezt is készített magának. Felnővén fotóriporter lett, és rendszeresen szörnyeket legyőzve világkatasztrófákat akadályoz meg inkognitóban. Számos tragédia után magánélete is rendeződött, Mary Jane-t vette feleségül.


1988-89-ben adták ki az első, nyugati füzetek fordításán alapuló képregényeket Magyarországon. A vállakozás óriási sikert hozott, a fiatalok rávetették magukat a színes képregényekre. Több mint százezer példányban fogytak el a kiadványok, de az érdeklődés fokozatosan csökkent, az évtized közepén 20-30 ezer darabot lehetett eladni egy-egy hónapban, napjainkban pedig ennek töredékére van csak igény. A tíz éve még hatalmasnak tűnő képregénypiac zsugorodóban van. Persze vannak még komoly rajongók Magyarországon, elég rápillantani a hazai Pókember fan-club site-ra, ahol többek között megtudhatunk olyan híreket, hogy hol kapható az a füzet, amelyikben egy Styx nevű lény megérinti egy Venom nevű lény szimbióta-felét.

A képregények többsége havonta vagy kéthavonta jelenik meg, fogyasztóik pedig szinte kizárólag tizenévesek. A legnagyobb rajongóknak mégis az a kevés huszonéves számít, akik még tíz évvel ezelőtt szoktak rá a képregényekre, és azóta is gyűjtik őket. Az USA-ban és Nyugat-Európában a képregények közel sem kizárólag tizenéveseknek szólnak: saját szubkultúrája van a képregény-gyűjtésnek, csereklubok, rajongói csoportok szerveződtek. Magyarországon nincs ekkora rajongói tábor egy-egy hős mögött. Néhány megszállott hazai gyűjtő hétvégenként, a Petőfi Csarnok bolhapiacán árul vagy cserélget régi füzeteket, régebben pedig a Galaktika Könyvesbolt számított a képregény-kultúra központjának. Láng István, a legnagyobb hazai képregény-kiadó szerkesztője szerint ennek egyik oka az, hogy itthon nagy ellenpropagandája volt a képregényeknek. Míg Franciaországban vagy Belgiumban a nemzeti kultúra részének tekintik a képregény-rajzolást (tavaly a budapesti Francia Intézetben kiállítást is szerveztek képregény-grafikákból), addig itthon az értelmiség megveti a képregényeket. "Míg Lengyelországban képregény-fesztiválokat szerveznek, itthon ez a műfaj mostohagyereknek számít" - panaszkodik Láng. Másrészt szerinte a képregények megkedveltetése hosszú folyamat, az Egyesült Államokban is lassan fejlődött a képregény-piac. "Sok, évek óta megjelenő kiadványról nem is tudják az emberek, hogy egyáltalán léteznek" - mondta a szerkesztő. Ráadásul a képregények meglehetősen drágák, így meg kell várni, amíg jobb lesz a hazai életszínvonal. Az idén tíz év után megszűnő Spiderman 72 oldalon jelent meg, és 650 forintba került. Láng István szerint most a legfontosabb feladat a kiadók számára a képregények piacon tartása, a jobb életszínvonal, és így az erősebb vásárlóerő kivárása.

Jelenleg egyetlen hazai cég foglalkozik csak folyamatosan képregények kiadásával Magyarországon. Mint megtudtuk, kizárólag külföldön már megjelent füzetek fordítására van lehetőségük. Egyes füzetek négy-hat év lemaradással, mások csak néhány hónapos késéssel jelennek meg itthon. Hazai gyártásban képregény nem készül, annyira magasak a költségek. Mivel még a nyugaton évtizedek óta jól menő füzetek behozása is kockázatos, a kiadók nem merik vállalni egy ismeretlen magyar sorozat megjelentetését. A közelmúltban egyetlen ilyen próbálkozás volt, akkoriban Rejtő Jenő történeteit képregényesítették, de a sorozat hamar eltűnt a piacról. Felnőtteknek szóló sorozatok sem jelennek meg itthon - tavaly egy kiadó próbálkozott Predatorral és Aliennel, de nem vették elegen ? pedig nyugaton készülnek kimondottan igényes füzetek idősebbeknek is. A Sandman egyik számának története az USA-ban például novellapályázatot nyert, nagy botrányt kavarva, amikor kiderült, hogy valójában egy képregény nyerte az irodalmi díjat.

Magyari Péter

Ajánló: