Tíz éve, 1990. április 8-án tartották Magyarországon a szocializmus összeomlása utáni első szabad, demokratikus választásokat. Ez volt Magyarországon az első olyan országgyűlési választás, mely után stabilan kialakultak a polgári demokratikus intézményrendszerek, ezért a magyar történelem legjelentősebb választása volt a '90-es.

A demokratikus átalakulás döntő fordulatai már 1989-ben lezajlottak. Az MSZMP egyik vezetője, Pozsgay Imre 1989. januárjában népfelkelésnek minősítette az '56 októberében történteket. Az MSZMP vezetősége az év első felében átalakult, és a reformkommunisták kerültek előtérbe. Október 6-ra az állampárt megújult, és MSZP néven átalakult szociáldemokrata párttá. Az év folyamán alakultak ki a közéletet ma is meghatározó pártok. Részben újjáalakultak az 1948-ban megszüntett történelmi pártok (FKGP, KDNP, MSZDP), másrészt teljesen új politikai mozgalmak alakultak (MDF, SZDSZ, Fidesz). Az év folyamán az Országgyűlés fokozatosan fogadta el a demokratikus átalakulás kereteit meghatározó, úgynevezett sarkalatos törvényeket. Ezeket az ellenzékkel való egyeztetés után fogadták el. Az ellenzéki erők tavasszal megalakították az Ellenzéki Kerekasztalt (EKA), hogy egységesen fellépve tudjanak tárgyalni a hatalomátadás formájáról. Az MSZMP-vel a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások során egyeztettek az átalakulásról, a tárgyalások '89 nyarán szinte naponta folytak. 1989-ben több, a rendszerváltás szimbólumává vált történelmi esemény tette izgalmassá a közéletet. 1956 óta először voltak Magyarországon országos tüntetések, sztrájkok. Sikerült a demonstrálókanak visszavonulásra kényszeríteni a kormányt a bős-nagymarosi gát építésével kapcsolatban. Rehabilitálták a kommunizmus politikai okokból elítélt, meghurcolt áldozatait, ünnepi külsőségek között újratemették Nagy Imrét és mártírtársait. Magyarország a nemzetközi nagypolitikában is jelentős szerephez jutott, mikor megnyitotta nyugati határait az NDK polgárai előtt. Megnyíltak a határok, és tárgyalások kezdődtek a szovjet csapatok kivonulásáról. Október 23-án Magyarországon harmadszor is kikiáltották a köztársaságot. A pluralizmus gyors fejlődését jelzi, hogy őszre az ellenzéki pártok egysége is teljesen felbomlott, ekkorra az állampárt legyőzése mellett egyre nagyobb szerepet kapott az ellenzéki erők vetélkedése, mely a "4 igenes" választások idején éleződött ki először igazán. (A négy kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonnal? Feloszlassák-e a Munkásőrséget. A választók többsége mind a 4 kérdésre igennek válaszolt.)

A szocializmus utáni első szabad választásokat az MDF nyerte, második az SZDSZ lett. 1990. Május 2-án tartotta a szabadon választott országgyűlés első ülését. Május 22-án megalakult a kormány, Antall József vezetésével, az MDF, FKGP, KDNP koalíciós megállapodása értelmében.