Erősödik a politika szegényellenessége<br/>

A gazdasági fellendülés óta paradox módon erősödik a politikai szegényellenessége - olvasható a Szociális Szakmai Szövetség Civil jelentés a szegénységről című, most megjelent tanulmánykötetében. A Ferge Zsuzsa elnökletével működő szervezet azt vizsgálta, mi valósult meg idehaza az ENSZ 1995-ös koppenhágai csúcstalálkozóján vállaltakból.

A politika nem ismeri fel a társadalmi kirekesztés tartós veszélyeit, avagy úgy véli, hogy a középosztály erősítése fontosabb, mint a leszakadás elleni próbálkozások - vélik a most elkészült jelentés szerzői.

Már az ENSZ szociális fejlődéssel foglalkozó 1995. évi koppenhágai csúcstalálkozóján megfogalmazódott, hogy öt év múlva áttekintik a vállalások megvalósulását. 1999-ben elkészült egy kormányjelentés, most pedig a Szociális Szakmai Szövetség civil tanulmánya látott napvilágot.

A szerzők rámutatnak: a koppenhágai nyilatkozat aláírása egybeesett egy fontos magyar eseménnyel, a Bokros-csomag megszorító intézkedéseivel. "Ez a sokk háttérbe szorította a vállalásokat: sem a második, sem a harmadik demokratikus kormányzat nem foglalkozott az ENSZ- dokumentummal".

A cselekvési terv tíz pontban sorolta fel a szociális szférán belüli legfontosabb tennivalókat. A Ferge Zsuzsa szociológus vezette szövetség megállapításai szerint a politikai retorikában gyakoriak az esélyek egyenlőségét ígérő fordulatok, és van néhány próbálkozás is. A gyakorlatban azonban a kormányzati elkötelezettség hiányzik, s mind a jogalkotásban, mind az újraelosztásban számos döntés rontja a szegények helyzetét - állítják a kötet szerzői.

A költségvetési politikával kapcsolatban rámutatnak: a jóléti kiadások aránya jobban csökkent, a gazdaság központi támogatása viszont kevésbé, mint az összes állami kiadásé vagy bevételé. És - teszik hozzá - a költségvetés legújabb irányelvei az eddigi tendenciákat folytatják vagy erősítik. A tervezet szerint a bérek színvonala alig fog javulni: 1999 és 2003 között a kormányzat szerint a GDP 23 százalékkal, a nettó reálkeresetek azonban csak 11 százalékkal nőnek majd.

Egy másik nagy probléma, vélik a szakértők, hogy a munkaerő-piaci összes ráfordítás 1992 óta reálértékben igen jelentősen, mintegy 60 százalékkal csökkent: míg 1992-ben még a GDP 2,8 százaléka szolgálta ezt a célt, 1999-ben már csak (a hasonló nagyságrendű GDP) 1 százaléka.

Az 1995 és 2000 között eltelt időszakban fontos lépések történtek egyes, társadalmi hátrányokat elszenvedő csoportok jogi helyzetének javítására - áll a jelentésben. Így törvény született a betegek, a gyermekek, valamint a fogyatékosok esélyegyenlőségének biztosításáról. A valóságban azonban a nők, a romák, a fogyatékosok és minden más érintett csoport esetében megnehezíti a rossz gyakorlatok elleni fellépést, hogy a magyar jog nem definiálja a hátrányos megkülönböztetés fogalmát és nem biztosít konkrét védelmet a diszkrimináció ellen - fogalmazza meg kritikáját a Szociális Szakmai Szövetség.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. május 22.)