A magyarok többségének nem telik fogorvosra<br/>

A lakosság több mint fele csak akkor megy fogorvoshoz, ha fájdalmai vannak, vagy akkor sem. A helyzet 1995 óta, amióta a kezelésekért fizetni kell, tovább romlott: a társadalom nagy hányada már akkor sem tudná rendbe hozatni fogait, ha akarná. A keleti országrészben különösen kedvezőtlen a helyzet. Annak ismeretében pedig, hogy egy magyar lakos csaknem két év alatt használ el egy fogkefét és fele annyi fogkrémet, mint egy évvel ezelőtt, nem nehéz megjósolni, milyen eredménye lesz a most készülő szűrővizsgálatoknak.

A lakosság fogainak jelenlegi állapotát az orvosok egyelőre csak becsülni tudják, hiszen 1991 után idén nyáron kezdődött az első átfogó szűrés, amelynek eredményei napokon belül elkészülnek. Az azonban már most látszik: nem sok jóra számíthatunk, fogaink évről évre rosszabb állapotba kerülnek.

Amíg a szakrendelőkben többnyire ingyen végezték a fogorvosi beavatkozásokat, a nemzetközi átlaghoz viszonyítva a hazai lakosság már akkor is rendkívül elhanyagolta fogait - emlékeztet dr. Vágó Péter, az Országos Sztomatológiai Intézet főigazgatója. Az ingyenesség megszüntetése után 1996-ban drasztikusan csökkent a fogorvosok látogatottsága: évi 10 millióról alig 6 millióra esett vissza, s azóta sem sokat változott a helyzet. Az emberek nem foglalkoznak a fogaikkal, szájhigiénéjükkel. Ehhez járul, hogy szinte egyáltalán nincsenek prevenciós, tájékoztató programok.

A lakosság jelentős része képtelen kifizetni a kezelési költségeket, ez hosszú távon azt jelenti, hogy egy idő után teljesen kiesnek a fogászati ellátásból. Alapvetően nem az a gond, hogy nem ingyenes a kezelés, hanem hogy egyik napról a másikra vezették be az új rendszert. A döntésnél kizárólag gazdasági érdekeket vettek figyelembe, sem a szociális, sem az egészségügyi következményeivel nem számolt senki - mondta a főigazgató. Nem elfogadható az az állapot, hogy a lakosság csaknem 70 százaléka szinte el sem jut a kezelésekre, s csupán 30 százaléka engedheti meg magának a rendszeres látogatást.

Díma Magdolna, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa úgy véli: a fiatalabb szülők figyelnek a gyerekek fogaira, igaz, az ápolási szerek árai lassan már az egekig szöktek. – A prevenciós munka egyre hatékonyabb, s aki valóban el akar menni a fogorvoshoz, összeszedi a pénzt, s elmegy. A társadalom egy részét viszont semmilyen körülmények között nem lehet rávenni a fogorvos felkeresésére, függetlenül az áraktól és a tájékoztatástól - véli a fogászatért felelős főtanácsos. Díma Magdolna hozzátette: a kezelések szabadárasak, egyedül azt írja elő a törvény, hogy a beavatkozások árait jól látható helyen kell kifüggeszteni, így a beteg előre tudhatja, hogy a szükséges beavatkozás mennyibe kerül.

Dr. Szőke Judit, aki a jelenleg is folyó magyarországi WHO-felmérést vezeti, egyelőre nem mer jósolni, mit mutatnak majd a számok. Az előzetes benyomások már mutatják: nagy eltérések lesznek a különböző régiók között. Az ország keleti részében, ahogy ez nem meglepő, úgy tűnik, egészen siralmas a helyzet.

Dr. Dombi Csaba - aki szintén a szűréssel megbízott csapat orvosa - eddigi tapasztalatai szerint nemcsak a vizitek hiánya okoz gondokat, de az elvégzett kezelések sem megfelelőek. - A szájhigiéniára alig ügyelnek, s még az elvégzett orvosi beavatkozások is sokszor felületes munkát mutatnak - véli Dombi Csaba. Pedig a folyamatos, legalább évenkénti ellenőrzés nemcsak a fogak miatt rendkívül fontos. Az elmúlt években elképesztően emelkedett és emelkedik most is a szájdaganatok miatti halálesetek száma. Idén már mind a férfiakat, mind a nőket tekintve a világon első helyen állunk. Jóllehet, a betegség egyszerű fogorvosi vizsgálattal kiszűrhető, s ha ez megtörténne, az esetek 95 százalékában nem kellene a betegeknek meghalniuk - nyilatkozta Dombi Csaba.

A GfK Hungária kutatásából kiderül: a nemzetközi viszonylatban egyébként is alacsony fogkrémfogyasztás Magyarországon a tavalyi évhez képest is felére csökkent. Ehhez társul, hogy nálunk egy fogkefe elhasználásához csaknem két évre van szükség: az országban egy lakosra számítva évente 0,6 fogkefe fogy. Mindez magyarázza azt a legutóbbi statisztikát, amely alapján hazánk az európai ranglistán csupán hátulról a harmadik helyen állt.

Kun J. Viktória

(Népszava)

Korábban:

A Család+Egészség csatorna összeállítása.