A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa csütörtöki, nem jogerős elsőfokú ítéletében bűnösnek találta Papp Gyula alezredest az elöljárói hatalommal való visszaélés, valamint a csalás és a magánokirat-hamisítás elkövetésében, ugyanakkor ejtette a lopás és az elöljárói intézkedések elmulasztása vádját. A bíróság a koszovói magyar KFOR - kontingens volt parancsnokát 50 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.

A másodrendű vádlottat, Poltzer Zoltán alezredest bűnsegédként csalás vétségének kísérletéért és magánokirat-hamisítás vétségéért marasztalta el a bíróság, és - egy évre felfüggesztve - 15 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlott Papp János főtörzsőrmestert, a kontingens darukezelőjét csalás vétségének kísérletében és okirat-hamisítás vétségében tettesként elmarasztalták és 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, a végrehajtást ugyancsak egy évre felfüggesztve. Kovács Attila százados negyed-, és Horváth Szabolcs főhadnagy ötödrendű vádlottal szemben a folyamatban lévő - bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatti - büntetőeljárást a bíróság megszüntette, és a vádlottakat megrovásban részesítette.

A bíróság a csalással és okirat-hamisítással kapcsolatban megállapította és bizonyítottnak találta, hogy Papp Gyula parancsára - amelyet Poltzer Zoltán alezredes közvetített - Kovács Attila olyan valótlan tartalmú jegyzőkönyvet készített, amely szolgálati feladat közbeni meghibásodást rögzít. A valótlan tartalmú magánokiratot - tudva annak hamis tartalmáról - aláírta a másod-, a harmad-, a negyed- és az ötödrendű vádlott, majd Papp Gyula felterjesztette a dokumentumot a szárazföldi vezérkari főnöknek.

Az elöljárói hatalommal való visszaélés tekintetében a bíróság ugyancsak bizonyítottnak találta, hogy Papp Gyula utasítására részben készenléti szolgálatuk, részben pedig pihenőidejük alatt legalább 25 fő vett részt a kontingens konténertáborának építésében és annak során olyan feladatok elvégzésében, amelyet a tábor építésére szerződött Major Rt.-nek kellett volna elvégeznie.

A bíró elmondta: az sem mentesíti a vádlottat ez alól, hogy minderről tudtak elöljárói, ugyanis azon szabályok szerint kellett volna eljárnia, melyek szerint csak a miniszter, vagy a honvédség parancsnoka engedélyezheti honvédségi eszközök, illetve katonák munkáját ilyen jellegű feladatokra.

Azokkal a vádpontokkal kapcsolatban, amelyek alól felmentették Papp Gyulát, a bíró elmondta: az elöljárói intézkedés elmulasztásának vádját bizonyítottság hiányában szüntette meg a bíróság. A lopás vádját pedig azért, mert a kontingens táborának területén talált anyagok nem kerültek el a területről, nem tudni, hogy azoknak ki a tulajdonosa, és az eltulajdonítás szándéka sem állt fenn.

Papp Gyula és ügyvédje fellebbezést jelentett be az alezredes bűnösségét megállapító döntések: az elöljárói hatalommal való visszaélés, illetve a csalás és a magánokirat-hamisítás ellen. Ugyancsak fellebbeznek a bizonyítottság hiányában ejtett "elöljárói intézkedés elmulasztása" vád kapcsán.

Zeke László ügyvéd újságírók előtt önellentmondónak nevezte a bíró szóban előterjesztett indoklását. Mint mondta: erre részleteiben is ki fognak térni a másodfokú bíróság előtti tárgyaláson.

(MTI)