Reformot akarnak a rendőrök<br/>

A magyar rendőrök döntő többsége a bűnügyi állományon belül megszüntetné a rendfokozatokat, idejétmúltnak tartja a parancsot mint elöljárói utasítást és kényszerű kozmetikázási gyakorlatnak tekinti a statisztikák készítését - derül ki a Rendőrtiszti Főiskola által városi kapitányok és beosztottak körében végzett közvélemény-kutatásból. A reformot a szakszervezet támogatja. A belügyi tárca illetékese szerint viszont nem időszerű a változásokról beszélni. A rendőri vezetőség nem kívánt állást foglalni.

A magyar rendőrök jelentős többsége alapvető szervezeti változásokat tart szükségesnek, a nyugati mintákhoz hasonlóan a szigorúan vett katonai külsőségek, a parancsutasítási rendszer, a bűnügyi állományon belül a rendfokozatok eltörlését szorgalmazná, mégpedig a közeli jövőben. Legalább is ez derült ki a Rendőrtiszti Főiskola két tanára által városi és kerületi kapitányok, illetve beosztottak körében végzett közvélemény-kutatásból. A tanulmányt a főiskola tudományos lapjában, a Magyar Rendészet legutóbbi számában tették közzé.

A magyar rendőrség egyik legszembetűnőbb sajátossága a szocializmusból örökölt hierarchikus felépítése és katonai jellege. Minél távolabb kerül azonban a rendőrség feladatrendszere az elvárások kezdeti, erőszakra alapozott modelljétől, annál több nehézséget és konfliktust okoz a katonai szervezési és működési szisztéma megőrzése - vélekednek a kutatás eredményeit összegző szakértők. A jelenlegi hivatalos rendszernek igen kicsi a támogatottsága a szervezeten belül.

A rendőrség működésének stratégiai feltételeit meghatározó politika egyelőre ragaszkodni látszik a hagyományos rendőri szerephez és a félkatonai, paramilitáris struktúrához. Ugyanakkor a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy a hadsereg mintájára kell-e szerveződnie, illetve működnie a rendőrségnek, több mint 87 százaléka nemmel válaszolt. A rendőrök korszerűtlennek tartják a paramilitáris szerveződést.

A vezetők a hatékony működés érdekében szívesen megkülönböztetnék a közterületi egyenruhás, illetve a bűnügyi állományt. Míg az előbbinél megtartanák a rendfokozatot, addig az utóbbi esetben nem látják ennek szükségét. Leválasztanák továbbá a rendőrségről mindazokat a feladatokat, amelyeket civilek is el tudnak látni.

A kérdésre, miszerint a parancsot mint elöljárói utasítást tartják-e a munkaszervezés legjobb módszerének, 80 százalék válaszolt nemmel. Még ennél is többen vélték úgy, hogy a parancskövetés sokszor akadályozza az érdemi munkavégzést.

Az interjúk szövegéből kiviláglik, hogy a jelenleg uralkodó statisztikai szemléletet a megkérdezettek egyöntetűen alkalmatlannak tartják a rendőri munka teljesítményének mérésére. A megkérdezettek szerint munkájuk megítélésében az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell kapnia az ügyfelek és a lakosság véleményének.

A szakszervezetek már a szolgálati törvény 1996-os hatálybalépése előtti vitában is megfogalmazták igényüket azzal kapcsolatban, hogy a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek külön törvényben szerepeljenek. Mivel végül egy közös törvény született, s azt a honvédség készítette elő, maradt a katonai struktúra – nyilatkozta Bárdos Judit. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára ugyanakkor úgy látja, a rendőrségen belül ma már egyre kevésbé uralkodik a katonai szellem. A főtitkár emlékeztetett: a BM idén elkészítette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, ám azt a kormány, főként anyagi okokra hivatkozva nem fogadta el. A módosítás így a közeljövőben nem kerülhet a parlament elé, pedig abban - a rendvédelmi köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok értelmében - már eltörölték volna a rendfokozatokat. A főtitkár szerint a rendvédelmi struktúra teljes átalakítására 10-15 év alatt kerülhet sor.

Több területen valóban szükségtelen a katonai függelmi viszony fenntartása, de nem időszerű a változásokról beszélni - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Zsinka András, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. - Nem tartom ideálisnak a rendőrség liberalizálásának gondolatát - reagált Perlaki Jenő, az önkormányzati és rendészeti bizottság fideszes tagja. Szerinte a katonai rendszerek nem alapvetően rosszak, és bizonyos feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek. Hozzátette: léteznek olyan részei a rendőri tevékenységnek, amelyek hivatali munkát jelentenek. Ezeken a területeken a köztisztviselői normák elegendők. Gál Zoltán, az MSZP rendészeti ügyekkel foglalkozó képviselője, volt belügyminiszter is azt szorgalmazta, hogy alapos, végiggondolt struktúraváltást kellene végrehajtani a rendőrségnél. A rendőri vezetőség nem kívánt reagálni a felvetésekre.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: