"Megrémültek, hogy tönkreteszem a kisgazdapártot"<br/>

Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja válaszol Torgyán Józsefnek - Tudom, hogy bűncselekményt követtem el, de ehhez nem mérhető annak a nagyságrendje, amit föltárok - nyilatkozta a Népszavának Deésy Géza, a kazettaügy koronatanúja. Ő rögzítette azt a megbeszélést, ahol állítólag a Torgyán Attilának szánt kenőpénz célba juttatásának körülményeiről esett szó. Állítja, a felvett megbeszélés résztvevőinek többsége alátámasztja majd szavait a bíróság előtt. Deésy ma is a kisgazdapárt tagja, korábban Torgyán József rábízta a vállalkozói tagozat megszervezését és saját zsebből többször segítette ki a pártot.

- Torgyán József tegnap kiadott közleményének első pontja szerint ön nem pártatlan koronatanú, hanem az ő "politikai ellenfelei által létrehozott lejárató, hamisan vádoló csoport" vezetője. Ráadásul azt is állítja, hogy a miniszteri titkárságvezetőt megzsarolta, emellett gyanúsítja az Agrárinnovációs Kht. iratainak ellopásával, valamint "hamis banki átutalásokkal".

- Torgyán ezzel maga ismeri el, hogy az Agrárinnovációs Kht.-nál hatalmas botrányok lehettek, de nem értem, engem miért kever ebbe bele. Mi közöm a kht. banki átutalásaihoz? A zsarolási ügyről pedig annyit, hogy a miniszteri titkárság vezetője az unokahúgom, épeszű ember ugye nem képzeli, hogy a saját unokahúgomat megzsarolom. Sajnos éppen fordítva történt. Torgyán és bizalmasa, Simon László fenyegette meg többször a rokonomat, hogy ha bármilyen információt kiad, neki annyi. Ők zsaroltak, nem én. Jó, hogy mondják, mit állít Torgyán. Feljelentem a sztárügyvédet hamis vád miatt.

- Másodszor: Torgyán József azt állítja, hogy "Deésy Géza és a Népszavában megjelent hamis vád egy másik szereplője nem a kisgazdapárttal, hanem Tímár György képviselő úrral hozható kapcsolatba. És ő a nevezettel legalább nyolc éve nem is találkozott".

- Érdekes. Torgyánnal decemberben találkoztam utoljára a Parlamentben.

- Végül a kisgazda pártelnök azt állítja közleményében, hogy az önök által beadott, agroparkok létrehozására vonatkozó pályázatot ő utasította el, ami nem 100, hanem 428 millió forintba került volna.

- Az elutasításra vonatkozó döntésről nem tudok, ilyen papírt soha nem kaptunk. Ígérgetéseket viszont annál többet.

- Kezdjük elölről. Mikor ismerte meg Torgyán Józsefet?

- 1990-91-ben ismerkedtünk meg, az Antall-kormány időszaka alatt.

- Akkor lépett be a pártba?

- Igen. Akkor kaptam szervezési feladatokat.

- Milyen tisztséget töltött be?

- A vállalkozói tagozat megszervezésével bíztak meg és ezzel az országos elnökség munkájába is bekapcsolódtam. Közvetlen elnöki munkatársként dolgoztam, a Torgyán József melletti szobában a Belgrád rakparton. Naponta többször beszéltünk meg dolgokat. Sőt a szegényebb években, például amikor Kupa Mihály zárolta a párt állami támogatását, akkor én többféle módon segítettem. Ha kellett, számlákat egyenlítettem ki, fizettem a sofőrt és a titkárnőt, az autók szervizelését és egyéb kiadásokat is.

- Ezek szerint viszonyuk felhőtlen volt...

- Igazából soha nem romlott meg a kapcsolatunk. Én se kizárva, se kirúgva, se leváltva nem lettem. Magamtól vonultam hátrébb másfél év után, mert sok mindennel nem értettem egyet, de úgy gondoltam, ettől mehetnek tovább a dolgok.

- Miután hátrébb vonult, mit csinált?

- 1990-ben már kft.-m volt, mindig a magam ura voltam.

- Hogyan került kapcsolatba az Agrárinnovációs Kht.-vel?

- 1998-ban jelentkeztünk a cégtársammal egy vidékfejlesztéssel kapcsolatos miniszteri pályázatra, de kiderült, hogy soha nem fogunk célba érni. Kétmillió forint nevezési díjat kellett befizetnünk. Azt mondták később, hogy létrehozzák az Agrárinnovációs Kht.-t, ajánlották, hogy ott pályázzunk. Az FVM-ben egy-két magasabb beosztású vezető ugyanis úgy érezte, hogy nem túl korrekten jártak el velünk. Egy évet dolgoztunk, körülbelül négymillió forintot elköltöttünk az ügy érdekében, de még azt is megcsinálták velünk, hogy felhívtak bennünket telefonon, hogy gyertek, nyertetek, minden rendben. De másnap mégsem kaptuk meg a pénzt.

- A százmillió forintot, ami az első agropark létrehozására kellett volna?

- Több mint négyszázmillió volt az eredeti elképzelésben. Ennyibe került volna tíz agropark létrehozása szerte az országban.

- Milyen viszonyban volt ekkor Torgyán Józseffel?

- Egyszer-kétszer találkoztunk, de már nem nagyon akart megismerni.

- Pedig az első agroparkot Nagykállón tervezték, ami Torgyán választási körzete.

- Nem titkoltuk, hogy kedvébe akartunk járni a miniszternek azzal, hogy az ő választói területén valósítjuk meg elképzeléseinket. De mindig jött egy nálunk fontosabb valaki, egy nálunk fontosabb projekt. Hozzá kell tennem, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balogh Gyula tudomása nélkül egy pisszenés nem történik. Miután az összes megyei vezetővel beszéltünk, de őt nem kértük fel semmilyen tisztségre, nem támogatott bennünket.

- Tehát az Agrárinnovációs Kht.-hez irányították.

- Igen, azt mondták, hogy a kht. feladata az ilyen elképzelések támogatása. Már azért tud fizetni, hogy megírjuk a tanulmányt, amit később tervvé kell fejleszteni. Komolyan vettük, dolgoztunk, mindenből a legjobbat próbáltuk kihozni. A polgármesterekkel megállapodtunk, hogy a kivitelezési munkákat helyi vállalkozókkal végeztetjük el.

- Az Agropark Kht.-nak egy Tóth Béla-érdekeltségű cég, a Poligon Holding is tulajdonosa. Tóth Béla pedig több szállal kötődik a Fideszhez. Ő hogyan került az üzletbe?

- Tóth Bélának ehhez tényleg semmi köze. A kht. egyik alapítója a Silik Kft., egy, az építőiparban érdekelt cég. Ez a vállalkozás épp egy kőbányai gyár bontásán dolgozott, ami Tóth Béla érdekeltségéhez tartozott. Innen a kapcsolat. Az Agropark Kht.-t hárman alapítottuk és a tiszta tulajdonviszonyok miatt úgy döntöttünk, elférne még egy negyedik szereplő. Egy barátom javasolta, hogy vegyük be a csapatba a Tóth Béla által jelölt céget. A cég és Tóth azonban soha nem vett részt az üzletben.

- Tóth Bélával találkozott?

- Találkoztunk, de nincs más viszony köztünk.

- Az Agropark-projektről beszéltek személyesen Torgyán Józseffel?

- Beszéltünk. A cégtársam, az Agropark Kht. igazgatója tárgyalt a miniszterrel. Én nem mentem. Nem akartam, hogy úgy tűnjön, valamilyen ráhatásom van a dolgokra, és azt szerettem volna, hogy a cégtársam is beilleszkedjen kicsit a minisztériumi környezetbe. Hát, nem sikerült.

- Mikor derült ki, hogy csak álmokat kergetnek?

- A borzasztó az volt, hogy ez egyértelműen soha nem derült ki. Valami miatt mindig csúszott az ügyünk. Szabadi Béla például nem küldte át a pénzt arra hivatkozva, hogy van egy fontosabb projekt, amit gyorsan meg kell csinálni. Ezek a fontosabb projektek mindig hétmillió forint körüliek voltak. Ezekből egy hét alatt ki lehetett fizetni akár 70 milliót is. A kht. pénze ezért mindig hullámzott. Volt olyan, hogy a hétfői értekezleten kijelentette Osváth László ügyvezető igazgató, hogy van 300 millió forint, a következő hétfőre már csak 50 maradt. A mi türelmünk egyre fogyott.

- Miben bíztak mégis?

- Volt egy fontossági sorrend, hogy mit kell először megcsinálni. Azon az első helyen álltunk hónapokig. De mindig a másodikak lettünk. Beesett a borsodi kisgazdaelnök, Dobos Ferenc. Volt valamilyen elképzelése, elénk került a sorban. Jött egy másik elnök. Annak is kellett pénz. Jöttek, Csokonyavisontát, az elhíresült kisgazda-találkozót meg kell finanszírozni. Oda is pénzt adtak. Akkor azt mondtam a kollégáimnak, úgy érzem, szórakoznak velünk. És tenni kell ez ellen valamit. Hallottam persze, hogy a minisztériumban ugyanez folyik, csak sokkal nagyobb tétben.

- Honnan tudja, mi folyt a minisztériumban?

- A földművelésügyi minisztériumban dolgozott a dr. Tímár György által vezetett tanácsadó testület. Én ott gyakran megfordultam. Onnan került ki miniszternek Ligetvári Ferenc, akivel szintén jó kapcsolatban vagyunk. Életem nagy csalódása, hogy Ligetvárit eltávolították a Környezetvédelmi Minisztérium éléről, ennél ocsmányabb dolgot nem tudok elképzelni, mert ő egy nagyon jó szakember. De voltak ott olyan személyek is, akik mikor látták rajtunk, hogy agilisek vagyunk, egy időre mellénk szegődtek. Aztán később közölték: vagy bevesszük őket is az üzletbe, és akkor nyerünk, vagy nem, és akkor elviszik a pénzt mondjuk a csonthéjas gyümölcsök termesztésére. Hát, el is ment a pénz. Ekkor végleg meguntam a sok szélhámosságot.

- De hogy kerül ebbe az ügybe Torgyán Attila, a miniszter fia?

- Ifjabb Torgyán szerepéről véletlenül értesültem. A cégtársamat keresték meg és ő annyira megijedt, hogy eleinte nem merte megmondani nekem. De egyszer valahol elszólta magát: fizetni kell Torgyán Attilának. Megkérdeztem, mikor fog történni a pénz átadása, és ő elmondta. Akkor közöltem vele, hogy rögzíteni fogom ezt a megbeszélést.

- Miért kellett volna fizetni ifjabb Torgyánnak?

- Azt mondták: ez az előrejutás záloga. A pénz fejében majd közbenjár apjánál, hogy megkapjuk a megígért állami támogatást.

- Ki mondta ezt önöknek?

- Nézzék, az Agrárinnovációs Kht.-nál nyílt beszédtéma volt, hogy a céget nem az ügyvezető igazgató, Osváth László vezeti, hanem a Torgyán Attila. Ha Osváth ellenkezett, akkor jött Szabadi Béla államtitkár vagy maga a miniszter.

- Mivel magyarázta a cégtársának azt, hogy rögzíteni akarja a megbeszélést?

- Azzal, hogy egyszer az egészet nyilvánosságra fogom hozni.

- Erre ő?

- Elsápadt. De mivel régóta ismer, tudhatta: ha eldöntök valamit, azt végig is csinálom.

- Azért az elhatározást nem követte gyors cselekvés. A megbeszélés tavaly májusban volt...

- Igen, sok idő eltelt.

- Bizony sok.

- Családos ember vagyok, négy gyerek, négy unoka. És azt is tudtam, hogy Benczéné Tóth Judit is családos ember, a Torgyán gyerek is családos ember. Jól tudom, hogy ezzel mekkora csapást lehet mérni egy családra.

- Mégis csapást mért.

- A végső lökést az adta meg, amikor az Agrárinnovációs Kht.-nál vezetőváltás történt. Jött az új ügyvezető, aki két hét alatt úgy megrémült az ottani viszonyoktól, hogy rögtön elment betegállományba és visszaadta a megbízását. A következő, akit kineveztek, Székely Péter, Torgyán Attila jó barátja.

- Ennyi lenne a végső lökés?

- Közben azért figyeltem a politikai eseményeket és láttam, hogy egyre vadabb dolgok történnek a minisztériumban. Egyre vadabbá vált Torgyán a megnyilatkozásaiban, a viselkedésében. Akkor beszélgetni kezdtem a vezetőkkel.

- Kisgazdapárti vezetőkkel?

- Igen. Totális félelem uralkodott el rajtuk, sokan csak titkos találkozókra mertek eljönni. Annyira féltek attól, hogy valami történni fog velük. Egyszerűen nevetséges volt. Az egyetlenegy ember Tímár György volt, aki utcán is mert velem beszélgetni, vagy a Képviselői Irodaházban, vele bárhol leülhettünk. A többi az mindig elsápadt, mikor meghallották, mit akarok csinálni.

- Ezek szerint több kisgazdavezetőt tájékoztatott a terveiről?

- Természetesen.

- Hogyan reagáltak?

- Megrémültek, hogy tönkreteszem a pártot. Én meg azt mondtam, hogy pont az ellenkezője történik. Mert megmondtam nekik, ha így megy tovább, akkor ebből a végén egy olyan hatalmas bukás lesz, hogy mindent elsöpör.

- Kikkel találkozott?

- Sokakkal, államtitkárokkal is. Bűnrészessé tenném őket, ha neveket sorolnék.

- Hát igen, hiszen a megbeszélés rögzítésével ön bűncselekményt követett el.

- Tudom, számolok ezzel. Ehhez a bűncselekményhez nem mérhető annak a nagyságrendje, amit föltárok.

- Egyedi esetről van szó?

- Nem.

- Mivel bizonyítja állításait és a felvétel hitelességét?

- Magukkal a személyekkel, akik ebben részt vettek. Ráadásul egyikük tudta is, hogy ezt csinálom. A másik: a felvételen elhangzó szövegek visszaigazolhatóak. A sajtóban már Osváth László, az Agrárinnovációs Kht. volt vezetője is megerősítette, hogy ő is hivatalos volt erre a megbeszélésre, a szalagon pedig más szájából elhangzik, hogy a pénzt Osváthnak kellene elvinni Torgyán Attilához. Ez egy egyszeri felvétel, se megvágva, se manipulálva nem volt. Ezt a szakértők egyértelműen be tudják majd bizonyítani az ügyészség számára.

- Ön már korábban is elmondta, hogy állításait a bíróság előtt is kész megismételni. Lesznek-e még a beszélgetés résztvevői közül mások, akik tanúskodnak majd?

- Feltételezéseim szerint Benczéné Tóth Juditot leszámítva mindenki.

- Feltételezi vagy tudja?

- A cégtársamról és a megbeszélésen részt vevő kolléganőmről biztosan állíthatom.

- Ez önnel együtt három résztvevő az ötből.

- A negyedikről, az Agrárinnovációs Kht. akkori gazdasági igazgatójáról csak feltételezem, hogy ki akarja az igazságot deríteni. Hiszen korábban mi négyszemközt nagyon sokszor értékeltük a kht. helyzetét. Akkor megegyezett a véleményünk. Az Agrárinnovációs Kht. vezetői szó szerint féltek Szabadi Bélától, aki mindenkit kirúgással fenyegetett, aki nem úgy csinálta a dolgokat, ahogy kellett.

- Beszélt ön azokkal a résztvevőkkel, akiktől szintén feltáró vallomást remél?

- Az érintetteknek elmondtam, hogy szükség lesz a tanúvallomásukra. Mindenki azt válaszolta, hogy ha ez szabályos úton történik, az igazságszolgáltatás keretei között, akkor állnak elébe.

- Torgyán József szerint szavainak nem lehet hitelt adni, mert köztörvényes bűnöző.

- Nem tagadom, sok összeütközésem volt az igazságszolgáltatással az elmúlt húsz évben. Voltak és biztosan lesznek is pereim, ahogy ismerem magam. Ezek elsősorban gazdasági dolgok.

- El is ítélték már?

- Igen, de fel is lettem mentve. Ítélet született ellenem, de jogerősen becsukva nem voltam.

- A Stadler-perről beszél?

- Nem, az előzőről. Ott is elítéltek, de nem kellett letöltenem a büntetést.

- Most akkor hányszor volt elítélve?

- Kétszer. Egyszer a hetvenes években és egyszer a nyolcvanas években. Az első az egy felfüggesztett ítélet volt, a másodiknál letöltendőt kaptam, de végül jogerősen felmentettek.

- És a Stadler-ügy? Ön a negyedrendű vádlott.

- A Stadler-ügy folyik, a kimenetelt megjósolni korai lenne.

- Első fokon letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

- Ez igaz, de a fellebbviteli fórum megsemmisítette az egész ítéletet. A per folyamatban van, most nekem nincs miért magyarázkodnom. Én ezt vállalom, akkor is vállaltam, most is vállalom. Ha Torgyán József szerint én köztörvényes bűnöző vagyok, akkor ez a köztörvényes bűnöző segítette őt hatalomra jutni. Akkor nem voltam köztörvényes bűnöző, amikor anyagilag segítettem a kisgazdapártot és személyesen Torgyánt? Szerintem nem én vagyok köztörvényes, hanem azok, akik közpénzeket vittek el az agrártárcától. Ők a köztörvényes bűnözők.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. február 1.)