Az SZDSZ a minimálbér százszorosára büntetné a diszkriminatív főnököket<br/>

Kóródi Mária és Hack Péter szabad demokrata képviselők hétfőn benyújtották a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló törvényjavaslatukat. Tavaly Kóródi már beadott egy határozati javaslatot, amely szerint a kormánynak kellett volna kidolgoznia a törvényt. Mivel javaslata kudarcba fulladt, képviselőtársával maga dolgozta ki a törvényjavaslatot, amely szerint a jövőben pénzbírságra ítélhetnék a diszkriminatív magatartást tanúsítókat.

"Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezniük, hogy az ne vezessen a nők és férfiak közötti hátrányos megkülönböztetéshez" - ez az alapelve az esélyegyenlőségről szóló törvényjavaslatnak. A javaslat értelmében akkor állapítható meg közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha összehasonlítható helyzetben egy személy neme miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a másik nemhez tartozó személy.

A törvényjavaslat különböző területekre is kitér, így rögzíti, hogy a foglalkoztatásban, a szociális biztonság terén, az oktatásban és különböző szolgáltatások igénybe vétele esetén is biztosítani kell az egyenlő bánásmódot.

Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér jár - áll a tervezetben. Ki kell egyenlíteni a női munkavállalók hátrányait a férfi munkavállalókkal szemben, ugyanakkor a javaslat azt is rögzíti, hogy az intézkedések nem biztosíthatnak automatikusan és feltétel nélkül elsőbbséget a nőknek.

Biztosítani kell, hogy egy megüresedett álláshelyre férfiak és nők egyaránt pályázhassanak, illetve a megüresedett helyekre mindkét nem arányosan nyerjen felvételt. A javaslat kitér az előléptetések kérdésére is, itt úgyszintén egyenlően kell elbírálni a két nemet.

A tervezet külön megemlíti, hogy a terhes vagy kisgyerekes nőket különösen nem lehet állapotuk miatt diszkriminálni.

Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatók kötelesek olyan részprogramokat kidolgozni, amelyek előmozdítják az esélyegyenlőség érvényesítését. "Erre azért van szükség, hogy a kérdés mellett ne lehessen elmenni. A munkáltató adott területen maga választja meg, hogyan gazdálkodjon a humán erőforrással, de olyan ütemezést, programot kell készítenie, amely elősegíti az esélyegyenlőséget, megjelöli az esélyegyenlőség érdekében elérendő célokat" - mondta az [origo]-nak Kóródi Mária szabad demokrata képviselő, a javaslat egyik kidolgozója.

Mindkét nemet egyenlően megilleti a szociális biztonság. A javaslat kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód természetesen nem vonatkozik a nyugdíjkorhatár megállapítására, a kizárólag az egyik nemhez kapcsolódó - például a terhesség alatti - ellátásokra, illetve a gyermeknevelés címén járó szolgálati évek elismerésére.

Akit diszkrimináció ér, peres vagy nem peres eljárást indíthat a jövőben a javaslat szerint. Míg azonban ma csak a sértett indíthat pert, a tervezetben az áll, hogy a különböző érdekvédelmi szervezetek is indíthatnak pert, ráadásul akkor is, ha nincs konkrét sértett. "Például ha egy diszkriminatív álláshirdetés jelenik meg valamelyik újságban, akkor nem kell megvárni, hogy legyen egy konkrét sértett, akit elutasítottak, hanem egy szervezet is indíthat pert" - magyarázta Kóródi.

Az okozott hátránytól függően a mindenkori minimálbér (jelenleg 40 ezer forint) három-nyolcszorosa ítélhető meg kártérítésként, ha azt a munkáltató munkavállalójával szemben követi el, de ismételt megkülönböztetés esetén, kivételes esetben akár a minimálbér százszorosa is megilletheti a sértettet. Emellett meg kell szüntetni a jogsértést: vagyis például elő kell léptetni a sértettet vagy továbbképzésben kell részesíteni.
Ha pedig valakit neme miatt nem alkalmaznak, a minimálbér tíz-ötvenszerese illeti meg kártérítésképpen.

Az elmarasztalt szervezet pedig három évig nem vehet részt közbeszerzési pályázaton, illetve állami megrendelést sem kaphat.

A javaslat szerint létre kell hozni az Egyenlő Esélyek Bizottságát, amelynek a feladata a törvényben foglalt jogok érvényesítése. A bizottság többek között javaslatot tehet különböző, esélyegyenlőséget előmozdító programokra, elemzi a döntések végrehajtását, jelenti a kormánynak, hogyan alakul az esélyegyenlőség helyzete és kidolgozza az Országos Esélyegyenlőségi Programot. Ez utóbbi tartalmazza a nők társadalmi helyzetének bemutatását, meghatározza a szükséges intézkedéseket. A program teljesítéséről a kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek.

Az Egyenlő Esélyek Bizottságához fordulhatnak azok, akik úgy érzik, jogsértést követtek el ellenük. A bizottság jogosult kivizsgálni az ügyet, adott esetben pert indítani. A vizsgálat eredményét a bizottság nyilvánosságra hozhatja.

"A törvényjavaslatnak nincs olyan eleme, ami ne lenne megvalósítható" - mondta Kóródi Mária az [origo]-nak. "Más kérdés, hogy támogatni fogják-e a javaslatot. Félek, hogy a kormánypártok megpróbálják ellehetetleníteni, nem fognak vele foglalkozni, akár tárgysorozatba sem veszik."

A képviselő - aki szerint az Európai Uniós csatlakozáshoz is elengedhetetlen, hogy kialakítsák politikai álláspontjukat az esélyegyenlőség kérdésében - elmondta, hogy fontosnak tartják a civil szervezetek bevonását, így elküldték több szakszervezetnek, civil szervezetnek, női szervezetnek a javaslatot, hogy értékeljék. Az [origo] által megkérdezett női szervezetekhez még nem érkezett meg a tervezet, így nem is akartak véleményt alkotni a kérdésről.

Az [origo] által megkérdezett képviselők sem látták még a javaslat szövegét. Mint az Országgyűlés sajtóosztályán elmondták, legkorábban a pénteki postával küldik el a szöveget a képviselőknek. Egyedül Csapody Miklós MDF-es politikus fejezte ki látatlanban is az örömét, hogy létrejött ez a kezdeményezés. "Helyesnek tartom, mert nem a lehetetlenre vállalkozik. Vannak méltánytalan különbségtételek a mindennapi életben, ezeket meg kell próbálni megszüntetni" - mondta.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. március 8.)