Kérdéses, mikor kezdhet aláírásgyűjtést az MSZP <br/>

A Fidesz nem tervezi, hogy az Alkotmánybíróságtól (Ab) kérjen jogorvoslatot az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői döntése ellen, amellyel hitelesítette az MSZP ügydöntő népszavazásra szánt aláírási ívét - értesült a Népszava.

A Fidesz vezető politikusai tudomásul veszik a választási bizottság döntését, ám álláspontjuk szerint a szocialisták nyitott kapukat döngetnek, hiszen a négy kérdésre (amely a Munka törvénykönyvének módosítására, az évenkénti nyugdíjemelés módjára, a sorkatonai szolgálat eltörlésére és az ingyenes nyelvvizsgáztatásra vonatkozik) a kormány már válaszolt. Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjének vezetője, a Fidesz-frakció helyettes vezetője kérdésünkre elmondta, az OVB döntése nem változtat a Fidesz álláspontján, így az ellen nem kívánnak jogorvoslattal élni. Úgy tudjuk, hogy ennek ellenére valószínűleg az Ab elé kerül az ügy, az OVB döntése ellen ugyanis bárki kifogással élhet, a határozat közzétételétől számított 15 napig (a kifogást a választási bizottság továbbítja az Alkotmánybírósághoz).

Vastagh Pál (MSZP), a parlament igazságügyi bizottságának elnöke ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, csodálkozna, ha a Fidesz a korábbi, határozott bírálatai ellenére nem élne a jogorvoslat lehetőségével, hiszen ezzel a korábbi kritikája válna hiteltelenné. Hozzáfűzte, biztos abban, hogy az alkotmánybírák ugyanolyan döntést hoznak majd, mint a választási bizottság többsége (a hétfői OVB ülésén született, szoros döntés Szoboszlai György tag és Jutasi György elnökhelyettes érvelésén múlott, akik meggyőzték a többséget, hogy a sorkatonai szolgálat eltörlése - csakúgy, mint a szolgálati idő csökkentése - az alaptörvény módosítása nélkül is lehetséges).

Ha senki nem fordulna az Ab-hez vagy a taláros testület jóváhagyná az OVB döntését, az MSZP azt tervezi, két hét alatt összegyűjti azt a 200 ezer aláírást, amely alapján az Országgyűlés köteles dönteni az ügydöntő népszavazás kiírásáról (amennyiben kevesebb aláírás jön össze, a referendum csak véleménynyilvánító lehet, azaz eredménye nem kötelező a törvényhozás számára). Egyébként az alkotmányjogászok véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy népszavazással lehet-e kötelezni a képviselőket arra, hogy igennel vagy nemmel szavazzanak a parlamentben. Bár az alkotmány kimondja, hogy a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, ha nem szavaznak meg egy olyan döntést, amelyre népszavazás kötelezi őket, azért nem vonhatóak felelősségre. Így még az is előfordulhat, hogy ha kiállja az alkotmányossági próbát a szocialisták kezdeményezése, és kiírják a népszavazást, és az eredményes lesz, akkor sem szavazza meg a négy kérdéssel összefüggő törvénymódosításokat a parlament többsége.

Kovács László, az MSZP elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, meggyőződésük szerint indokolt a referendum. Szerinte a Munka törvénykönyvének legutóbbi módosítása nehezebb helyzetbe hozta a munkavállalókat, nincs törvényes garanciája a heti két pihenőnapnak. Kovács fontosnak tartja, hogy a nyugdíjak számításánál az inflációt a nyugdíjasok fogyasztásában meghatározó részt képviselő termékek és szolgáltatások alapján számítsák ki. Lehetséges és indokolt áttérni a hivatásos önkéntes hadseregre - folytatta a pártelnök, aki szerint a kormánynak nem áll szándékában az erre való átállás.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. május 21.)