Politikai kérdés, hogy lesz-e MiG-nyomozás

A szerda fordulópont lehet a HM-MiG-ügyben. A nemzetbiztonsági bizottság ma hallgatja meg az érintett minisztereket és titkosszolgálati vezetőket, az ügyészségi nyomozók pedig eldönthetik, hogy indítanak-e nyomozást a magánfeljelentés alapján. A döntés annyiban politikai, hogy a nyomozók megkapják-e a kormány alá rendelt titkosszolgálatok információit és esetleges bizonyítékait.

A nemzetbiztonsági törvény alapján minden olyan ügyben tájékoztatni kell az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, amelyben képviselőről is adatokat gyűjtenek a titkosszolgálatok. Most, a MiG-ek ügyében ilyen tájékoztatást nem kapott Keleti György, a bizottság elnöke. A nemzetbiztonsági bizottság szerdai üléséhez érdemes összefoglalni a MiG-ügyben történt eddigi fejleményeket.

A parlament folyosóján tavaly ősz óta terjed a pletyka, hogy valami bűzlik a MiG-29-esek felújítása körül, még azt is meglepően nyíltan újságolták magas rangú kormánytisztviselők, hogy feltehetőleg Szabó János honvédelmi miniszter a kedvezményezettje az ügynek. A pletykából azonban sokáig nem lett hír, bizonyíték ugyanis nem került elő. Ezt most is hiába kérik az újságok, ám fordulatot hozott, hogy nyilvánosságra került az ügy egy verziója.

A kiszivárogtatás a kormányoldalhoz kötődik, amit alátámaszt, hogy kormányzati politikusok informálisan ráérősítettek a sztorira, és megnyugtattak minden témával foglalkozó újságírót, hogy tényleg van valami, érdemes nyomulni az ügyben. Az [origo] tudósítójának is azt mondta egy teljesen megbízható, ám nevének elhallgatását természetesen elváró tisztviselő, hogy vannak információk, sőt valamiféle bizonyítékok is a vesztegetésről. Az elbeszélésekből az a kép rajzolódott ki, hogy szocialista üzletemberek (Fazakas Szabolcs volt ipari miniszter) és kisgazda vállalkozók (Pákh Imre, Simon László) láncolata lobbizott a vadászgéptender ügyében a kormánynál, és rajtuk keresztül jutott el több tízmillió forint a honvédelmi miniszterhez. A részletek többé kevésbé meg is jelentek a sajtóban, Szabó János cáfolatával együtt. A német-orosz cég vezetője is cáfolt természetesen. A folyosói hírek alapján az is világos, hogy ha vannak információi a titkosszolgálatnak, akkor azok a Pákh Imre-vonalon érkeztek, őt ugyanis állítólag megfigyelés alatt tartják, és ha beszélt a miniszterrel, az nem tekinthető a politikus lehallgatásának, csupán egy véletlen, hogy ő volt a vonal másik végén. A magyar hadsereg számára történő vadászgépbeszerzéssel kapcsolatban az volna a hiba, ha nem figyelnének oda a titkosszolgálatok, különösen a Katonai Biztonsági Hivatal és az NBH.

Az első nyilvános információ augusztus 8-án jelent meg. Attól kezdve minden politikai sajtóorgánum foglalkozik az üggyel. Az első közlő Stop! internetes újság Homoki János felé terelte az ügyet, ám hamar kiderült, hogy ha van is korrupció, az a miniszterhez köthető. Forrásként minden cikkben a titkosszolgálatokat nevezte meg. Mivel a titkosszolgálatok nem adhatnak ki információkat, nem volt váratlan, hogy helyreigazítást kérnek. Hivatalosan a Stop!-ot keresték meg, amelynek főszerkesztője pontosított, hogy a forrás nem alkalmazott a titkosszolgálatoknál. Helyesbítés azonban nem jelent meg.

Jelentős fejleményt hozott két nappal később egy feljelentés. A Legfőbb Ügyészséghez az [origo] információi szerint egy különlegesen aktív állampolgár fordult, akinek az a szokása, hogy ha korrupciós ügyről olvas az újságban, akkor összegyűjti a szerinte fontos információkat, és feljelentést tesz az ügyészségen. A hatóságnak ezzel sokat segít, mert sokszor nem kell az újságcikkek alapján töprengeniük, hogy hivatalból indítsanak-e vizsgálatot. Hivatalos feljelentés érkezett, kötelező a vizsgálat. A MiG-ek ügyében a Legfőbb Ügyészség szakértői az internetről még összeszedték a megjelent információkat, és továbbították a feljelentést a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz. A nemrég létrejött elitalakulat dolga a kiemelt ügyek vizsgálata, az ő vendégszeretetüket élvezi Szabadi Béla volt földművelésügyi államtitkár is. A nyomozás elrendeléséről hamarosan döntenek, bár a legkönnyebb megoldás, ha feljelentéskiegészítést rendelnek el. Ez a fázis azt jelenti, hogy a nyomozók megnézik, van-e elegendő anyag ahhoz, hogy bármilyen bűncselekmény alapos gyanúját megfogalmazzák. Ehhez nem kell gyanúsított, csak annyi, hogy kiderüljön, gyanús-e, hogy történt valami. A politika itt szólhat közbe. Az ügyészség megkapja-e a titkosszolgálatoktól az információkat és bizonyítékokat, már ha egyáltalán vannak ilyenek. Lehet, hogy kiderül, szó sincs semmilyen korrupciós gyanúról. Viszont ugyanilyen eséllyel indulhat is eredményes nyomozás az ügyben. A szerdai nap információja, hogy az Ügyészségi Nyomozóhivatal feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben. Bár az információ csak ma került napvilágra, Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az [origo]-nak elmondta: a feljelentés-kiegészítést augusztus 17-én rendelték el. Ez azt jelenti, hogy a fenti dátumhoz képest 15 napon belül kell dönteni a nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról. Azt, hogy van információ, a mai napig fenntartják az [origo] forrásai is, de azt már nem tudták garantálni, hogy ezek eljutnak a nyomozókig.

A szerdai nap fordulatot hozhat két fronton is. A nemzetbiztonsági bizottság ezen a napon hallgatja meg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert, Demeter Ervint, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját, Dobokay Gábort, és a Katonai Biztonsági Hivatal irányítóját, Stefán Gézát. Már ha meghallgatja, ugyanis a kormánypárti képviselők megakadályozhatják a napirend elfogadását. Az ellenzék esélyeit rontotta a hétvégi tragikus baleset, amelyben meghalt Vancsik Zoltán, a testület egyik szocialista tagja, akinek a helyére természetesen még nem tudott új képviselőt választani az Országgyűlés. Ha lesznek meghallgatások, azok azért jelenthetnek fordulatot, mert a titkosszolgálati elöljárók nem tehetik meg, hogy elhallgatják az igazságot. Részben azért, mert a nemzetbiztonsági bizottság tagjai jól tájékozottak saját csatornáikon, másrészt pedig, ha később lelepleződik, hogy félrevezetően tájékoztatták a bizottságot, az az állásukba kerülhet, és a szolgálatok tekintélyének csökkenését idézheti elő.

A másik fordulat az ügyészségi nyomozók döntése, hogy megindítják-e a nyomozást. Amennyiben igen, a honvédelmi miniszter és a miniszterelnök is lépéskényszerbe kerül. Demszky Gábor budapesti főpolgármester szerint Orbán Viktor tud az ügyről, ugyanis az FBI ide vonatkozó információit megosztotta vele Peter Tufo, volt amerikai nagykövet. Demszky azt állítja, hogy ezt magától Tufótól tudja. A volt diplomata azonban hivatásához méltó gyorsasággal cáfolt, és a kormányfő képviseletében Demeter Ervin is elhatárolódott Demszky állításaitól, amelyeket felelőtlennek nevezett.

A háttérhez tartozik, hogy a korrupció motivációját egyelőre nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. A MiG-ek felújításáról szóló szándéknyilatkozat aláírása idején Szabó János honvédelmi miniszter mondhatta, hogy élvezi a kormány támogatását ezen a téren. Csak a dokumentum aláírása után érkező amerikai kritika fordította meg egyértelműen a nemzetbiztonsági kabinet álláspontját, amely kimondta, hogy Magyarország nem érdekelt az orosz gépek felújításában, hanem a NATO-együttműködés érdekében nyugati gépek vételéhez kér ajánlatokat.

György Bence