<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Egészségre káros épületek</P>

Évente harmincan betegszenek meg azbesztózisban, az ásvány okozta tüdőelváltozásban. Évi 120 millió forintot fordítanak a több száz lakóház és nagy tömegforgalmú épületek azbesztmentesítésére, ám a program legalább 10 milliárdot emészt majd fel. A források előteremtésére kormányhatározat készül. A magyar építőiparban ma már nem alkalmazzák az azbesztszórásos szigetelést, de a hetvenes években épült panelok, csarnokok még ma is tartalmazzák a veszélyes anyagot.

Becslések szerint tízmilliárd forintra lesz szükség a lakóépületek azbesztmentesítésére. Az országos felmérés még tart, de már több mint 600 olyan panelházra bukkantak, melyeknek pincéjében tűzvédelmi okokból azbesztbevonatot alkalmaztak a hetvenes években. A szárítóként, babakocsi-tárolóként használt helyiségek jó részében porlik a káros bevonat. A levegőből belélegzett, lándzsaszerű azbesztrostok beékelődnek a légzőszervekbe. Az azbesztózis gyógyíthatatlan.

Kontinensünkön ezrek halnak meg évente a káros anyagtól, hazánkban pedig évente átlagosan húszan-harmincan betegednek meg azbesztózisban, azaz az éghetetlen ásvány okozta tüdőelváltozásban. A mellhártyadaganatok 80 százalékáért a foglalkozás közben belélegzett azbeszt okolható. Feltételezhető továbbá, hogy a tüdőrákosok 1-20 százalékánál ez az ásvány okozta a súlyos elváltozást.

Dr. Bíró Kálmán, az Épületfenntartási (K+F) Alapítvány vezetője elmondta, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatának (KAC) fejezetében idén és jövőre egyaránt 120 millió forintot irányoztak elő erre a célra. Becslések szerint azonban legalább tízmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a hozzávetőleg tízezer családot érintő gondot orvosolni lehessen. Pillanatnyilag Északnyugat-Dunántúl feltérképezésén dolgoznak. A háztömbök mellett számos üzletet, irodát, sportcsarnokot találtak, ahol elengedhetetlen az éghetetlen ásvány eltávolítása.

A mentesítés azonban drága tevékenység: egyéb óvintézkedések mellett a dolgozókat speciális védőöltözettel, "szkafanderekkel" kell ellátni, a területet légmentesen le kell zárni. A költségeket tovább növeli, hogy az eltávolított anyagot kizárólag veszélyeshulladék-tárolókban lehet elhelyezni. A külföldi és a hazai szakembergárda egyébként felkészült az EU-direktíva elvégzésére.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2003-tól 2007-ig terjedő időszakot jelöli meg a rendkívül veszélyes kék és a kisebb kockázatot jelentő fehér azbesztből készült tűzvédelmi bevonat eltávolítására. A KAC csupán a lakóépületek pincéiben elvégzendő munkára ad támogatást, hiszen ezek porladó felülete nagyobb egészségügyi kockázatot jelent a kültéren lévő, ép eternitpalából készült tetőnél.

Az állami támogatás elnyerésének egyik kitétele a 20 százalékos önrész felmutatása. A későbbiekben elképzelhető, hogy a költségek egészét vissza nem térítendő állami forrásból finanszírozzák. Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi Minisztérium főtanácsosa arról tájékoztatott, a KAC kellően rugalmas ahhoz, hogy nagyobb igény esetén a forrásokat átcsoportosíthassák erre a célra. Azt azonban hozzáfűzte: a tárca egyedül nem tudja felvállalni a becsült tízmilliárd előteremtését. Az azbesztmentesítés finanszírozására tehát kormányhatározat készül, hogy a más tárcák által kezelt pénzösszegeket is felhasználhassák erre a feladatra. A minisztérium emellett elkészíti a hatóságok érintettségét szabályozó kormányrendelet is.