Új törvénnyel szűrnék ki az álkisebbségieket

A jövő héten szavaz az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága arról, hogyan változzanak a kisebbségi önkormányzatok megválasztására vonatkozó szabályok, és milyen feltételekkel jelöltethesse magát egy kisebbségi politikus a választásokon. Sokan visszélnek a jelenlegi szabályozatlansággal: az Országgyűlés az "etnobiznisz" elleni fellépés mellett tárgyalja a kisebbségi hivatal és az IM által jegyzett jelentést a magyarországi etnikumok elmúlt két évéről is.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) szakértői háttérmunkájára alapozva az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága törvénymódosítást kezdeményez a kisebbségek önkormányzati részvételével kapcsolatban. Heizer Antal, a hivatal elnök-helyettese az [origo]-nak azzal magyarázta a törvénymódosítást, hogy az eredeti,1993-as törvényből - valószínűleg - egyszerűen kifelejtették, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetői tanácskozási joggal vehessenek részt a helyhatóságok munkájában dacára annak, hogy egyes vitapontok közvetlenül is érintik az adott nemzetiséget, például egy iskola igazgatójának megválasztásakor. Ezt a hibát helyre kívánják hozni.

Pillanatnyilag az sem egyértelmű, hogy ki képviseli az adott etnikai közösséget. Ezért módosításra szorul az a törvényi rendelkezés is, amely a kisebbségi önkormányzati jelölt hovatartozásáról rendelkezik. Eddig bárki, mindenfajta következmény nélkül jelöltethette magát bármelyik kisebbségi önkormányzat tagjává, mégha nem is tartozott az adott közösséghez, ugyanis mindenkinek alkotmányos joga a szabad identitás-választás. Ez utóbbi a jövőben sem változik, a csalók kiszűrésére inkább a jelöltek önbevallásának technológiáján változtatnak.

Eddig a jelöltnek ugyanis elegendő volt csupán az, hogy felvállalta az adott közösség ügyeit. A jogalkotók azonban nem számoltak azzal, hogy sokan visszaélnek a törvényhézaggal, ezáltal szerezve állami támogatást (ezt nevezik etnobiznisznek). Két éve például az országos román kisebbségi önkormányzat azért nem alakulhatott meg, mert olyan "románok" is mandátumhoz jutottak, akik nem beszélték az adott nyelvet és kulturális értelemben sem kötődtek a kisebbséghez. Az "álrománok" végül Budapesten olyan erőt képviseltek, amely elegendő volt ahhoz, hogy megakadályozzák a valódi románokból álló országos önkormányzat megalakítását.

A jövőben azonban a jelöltnek már nyilatkoznia kell hovatartozásáról is a kisebbség képviseletéhez. Arra törekszenek, hogy a nemzetiségek, etnikumok képviseletét valóban a közösséghez tartozók láthassák el. Ezért a jelölt regisztrálja magát mintegy a kisebbség tagjaként - mondta az elnökhelyettes.

További változtatást terveznek az önkormányzati választások lebonyolításában is. Eddig az országos helyhatósági választásokat egyidőben és egyazon helyszínen tartották a kisebbségi önkormányzati választásokkal. Ebből azonban kalamajka keletkezett, hiszen a kisebbséghez nem tartozó választók is leadták voksukat a kisebbségi jelöltre anélkül, hogy ismereteik lettek volna az adott közösség viszonyairól. A választók gyakran pusztán azért szavaztak, mert a kezükbe adták a különféle választási cédulákból álló paksamétát. Ezáltal olyan választási eredmény születhetett, amely nem tükrözte a kisebbség akaratát.

A jövőben azonban az országos helyhatósági választásoktól eltérő helyszínre szerveznék az azzal egynapon tartott kisebbségi önkormányzati választást, illetve a jelölt-választást. A módosítással elejét kívánják venni annak, hogy a kisebbségi jelöltekre olyanok voksoljanak, akik nem tagjai az adott nemzetiségnek. A más helyszín tisztítaná a rendszert - véli Hargitai János, az Emberi Jogi Bizottságnak, a törvénymódosítással foglalkozó albizottságának elnöke. "A nem érintettek ugyanis valószínűtlen, hogy fáradságot vennének magukon kizárólag a kisebbségi-választásért azzal, hogy egy másik helyszínen elhelyezett urnához ellátogatnak" - tette hozzá Hargitai.

Az országos kisebbségi önkormányzatokat választó elektori rendszert is módosítani kívánják. Beiktatnának egy küldöttgyűlést is. Néhány etnikumnál - a németeknél és a romáknál - ugyanis több ezres az elektori tagság, amely technikai bonyodalmat okoz az országos választásnál. A jövőben területenként, megyénként, az arányosságot figyelembe véve, tartanák az elektori szavazást.

Az ad hoc bizottság kinyilvánította, hogy nem születhet olyan törvénymódosítás, amely nem bírja a kisebbségek többségének támogatását. Éppen emiatt nem változik például a választójogi törvény azon passzusa, amely nemzetiségi delegátust adna a 13 magyarországi kisebbségnek. A legnagyobbak: a cigány, a német, és a horvát önkormányzatok ugyanis ellenzik, hogy csupán szavazati jog nélküli "sajátos jogállású képviseletet" kapjanak.

Az Országgyűlés a módosítással egyidőben tárgyalja a NEKH és az IM által, kétévente kötelező jelleggel elkészített, aktuális beszámolót a kisebbségek helyzetéről. Az év elején 1326 helyi kisebbségi helyhatóságot tartottak nyilván. Jóllehet módosították a jogszabályt (amely szerint a megszűnt helyhatóság helyett újat kell választani), az adott intervallumban 43 (27 a módosítást követően) kisebbségi helyhatóság szűnt meg, amelyek zöme cigány önkormányzat volt.

Az elemzés szerint az újonnan alakult testületek esetében hiányzik a szakértelem, a tapasztalat, s több helyhatóság követett el szabálysértést: előfordult például, hogy a kötelezővé tett évenkénti hat ülést sem tartották meg. Emiatt megkérdőjelezik ezen testületek működését, a plénum ugyanis ezeken a fórumokon gyakorolhatta volna hatáskörét. A megtartott ülésekről sem mindig készült jegyzőkönyv.

Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségnek minősül a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoport.

[origo]