Botladozik a kórháztörvény

A kormány törvénytervezetét az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról - röviden a kórháztörvényt - még a fideszes politikusok sem támogatják egyhangúlag. Az MSZP és az SZDSZ elfogadhatatlannak tarja a tervezetet, az MDF, az FKGP és a MIÉP csak módosításokkal tudná támogatni. A törvénytervezettel - és annak beterjesztőjével, Mikola Istvánnal - a Magyar Orvosi Kamara is szembefordult, a szakmai szervezet szerint a várhatóan jövő januárban hatályba lépő törvény jelenlegi formájában sem a betegellátás biztonságát, sem pedig a magánosításba belekényszerülő egészségügyieket nem védi.
Mikola István: a "lehetőségek vagy a kitörés" törvénye

Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvénnyel azt szeretné elérni az egészségügyi kormányzat, hogy az orvosi szolgáltatások nagy része nyereségérdekeltté váljon, és a keletkező nyereséget visszaforgassák az egészségügybe. A tervezet szerint szinte teljes körűvé válna a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban, és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakulna. A kórháztörvény szerint például egy adott körzetben dolgozó szakorvosok létrehozhatnának egy gazdasági társaságot, majd szerződést kötnének azzal a rendelővel, amelyiknek dolgozni szeretnének. Az alvállalkozói szerződés megkötéséhez - a tervezet szerint - a minisztériumnak vagy az önkormányzatnak beleegyezését kellene adnia, hogy ne történjen meg az, hogy egy szakfeladaton belül csak a jövedelmező tevékenységeket adják ki alvállalkozóknak.

A törvény nem korlátozná az egészségügyi intézménynek helyet adó ingatlanok privatizációját. Az egészségügyi ellátás biztonságát ez esetben azzal garantálnák, hogy a vevőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a vagyontárgy "célvagyon" jellegét, ami azt jelenti, hogy azt kizárólag egészségügyi célra lehet használni. A munkavállalók az ingatlan értékesítése során elővásárlási jogot kapnának.

Az előterjesztés szerint a szakorvosnak alanyi joga, hogy szabadfoglalkozású legyen, viszont szerepelnie kell az orvosok működési nyilvántartásában, felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie és orvosi tevékenység ellátására vonatkozó szerződést kell kötnie egy vagy több egészségügyi szolgáltatóval. Ez utóbbi új szerződésformának részletesen szabályoznia kell az orvos döntési kompetenciáját, utasítási jogát a közreműködő szakdolgozókkal kapcsolatban és felelősségvállalását a betegnek vagy az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért. A tervezet szerint a szabadfoglalkozású orvos tevékenységét szakmailag önállóan, saját felelősségére végzi, és az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért teljes felelősséggel tartozik.

Mikola István egészségügyi miniszter szerint a törvény a "lehetőségek vagy a kitörés" törvényének nevezhető. A miniszter szerint ezzel a törvénnyel - és az erre épülő további egészségügyi programokkal - véghez lehet vinni a jelenlegi egészségügyi struktúra átalakítását, ugyanis a miniszter szerint azzal nem oldódnának meg a gondok, ha "csak" pluszpénzeket juttatnának az egyre több problémával küszködő egészségügynek.

Nem támogatta minden kormánypárti képviselő a kormányjavaslatot

A törvénytervezet elbukott a parlament egészségügyi bizottság előtt: 10 nem szavazattal és 2 tartózkodással, 10 igen szavazattal szemben a képviselők nem támogatták az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát. A szakbizottsági szavazáson a szocialista és a szabad demokrata képviselők elutasították a tervezetet, Mánya Kristóf (Fidesz) és Erkel Tibor (MIÉP) tartózkodott a szavazástól. Béki Gabriella (SZDSZ) az általa gyengének és tartalmatlannak nevezett előterjesztés bizottsági vitájáról elmondta: a javaslatot a kormányoldalról is kritika érte. Az egészségügyi bizottság többségi véleménye az, hogy a kormány törvényjavaslata nem ad többet, mint amennyit a jelenlegi törvényi rendelkezések ma is lehetővé tesznek. Az bizottság hiányolta a hatástanulmányt is, és közölték: a javaslat elősegíti a vadprivatizáció előre törését. Az egészségügyi intézményeket üzemeltető közhasznú társaságban ugyanis nem lenne kizárólagos tulajdonos a fenntartó önkormányzat vagy állam, hanem kisebbségi tulajdonosként gazdasági vállalkozások is megjelenhetnének, így pedig - áttételeken keresztül - elképzelhető, hogy nagy cégek is tulajdont szerezzenek a kórházakban. A bizottság szerint a javaslatban körvonalazott szabadfoglalkozású orvos meghatározás nem EU-kompatibilis.

A kórháztörvényt a szakmai szervezetek nem tartják megfelelőnek

A Magyar Orvosi Kamara szembefordult a törvénytervezettel, pedig ez a szervezet ebben a kormányzati ciklusban csak ritkán emelte fel a hangját. A kamara többek között azt kifogásolja, hogy az orvostársadalom nem vehet részt a kórházak privatizációjában, nem juthat tulajdonhoz. Emellett a köztestület elutasítja azt is, hogy profitorientált alvállalkozók dolgozzanak az egészségügyi intézményekben. A Magyar Orvosi Kamara(MOK) - csütörtöki közleménye szerint - a törvénytervezet módosításokkal ellátott változatát sem tudják elfogadni, mivel álláspontju szerint a módosítások csak részben felelnek meg a MOK által korábban javasolt szempontoknak, számos a betegellátás szempontjából fontos javaslatot nem tartalmaznak. Ezek nélkül - a kamara szerint - a törvénytervezet továbbra sem alkalmas arra, hogy az egészségügy helyzetének javítását célzó szándéknak megfeleljen. A törvény szelleme szerintük sokkal inkább a gazdasági hasznot, semmint a szakmaiság erősítését tartja szem előtt.

A törvény parlamenti jóváhagyása egyelőre kérdéses, mivel még a vezető kormánypárt parlamenti frakciójában sem támogatja mindenki. Pénteken a parlament újra tárgyal a törvényről, majd a módosító indítványokról, később szavaz a módosításokról, várhatóan decemberben kerül sor a törvény végszavazására.